Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1960-1961

1961. március 22. - 1. A belkereskedelmi áruismereti szakbizottság jelentése. Előadó: Dr. Szelepcsényi Lajos - 2. Az Egyetem ideológia helyzete. Előadó: Dr. Bedő Gyula

-7 Vörös Oyula véleménye szerint a 2. java lati pontot ki kell e ósziteni azsal, hogy az egyetemi munkatervbe szerepeljen oiyan feladat is, amely szerint minden tanszéken évenként egy elméleti, ideológiai jellegű alapkérdést aeg kell vitatni. Hangsúlyozzat aza egyéni munkaterveknek olyanoknak kell lenaiÖk, bo y végrehajtásuk eredményeképpen ne csak szük szakmai területen fejlődjenek az oktatók, ^z a probléma minden tanszéken más és más móaon vetődik fel. de kétségtelen. hogy a ssaktudoaénayal kapcsolatos világnézeti kérdéseknek döntö jelentőségük van az ideológiai fejlődésben vagy továbbfejlődésben. Ebből a szt-uipontoól az előterjesztés néhány megállapítását pontosaobá kell tenna. Ijf a Matematikai tanszemei kapcsolatban olyan me^allapitas csendül ki az előterjesztésből /12. oldal/

t hogy oktatoival azembai nem kdl olyan ideológiai idényeket támasztani, mint más tanszékek oktatóival szemben, Ha, amikor a matematika alkalmazása egyre Í

obbsn előtérbe kerül a szocializmus közgazdsá^t,>nábaa .nagyon ontos, hojy a matematikai oktatás ideoloji^ alapjai világosán álljanak a tanszék oktatói előtt. Kiemeli, ho^y a tanszemélyzet ideológiai színvonalának emelése nem jelenthet e

C

Jy ünnepélyes megseszélű;t, hanem rendszeres mun! kát 1, ényel. üövetelményként kellene felállítani azt is, ho

0y a szakterületeken dol ozó oktatók idejüknek e y részét arra fordítsák, ho y elolvasnak és megvitatna*, egy-e^y ideológiai ci*i.,et. x

iz 1. javaslati ponttal kapcsolatban elmonuja, hoay a tananyagokat rendszexesen vizs£ál.ják világnézeti szempontbol, de elsősorban ne/:, azt kellene nézni, hog/ van-e valami ezekben az anya^okoan, ami nem állja meg a helyét a marxizmus szempontjából, aert ilyen vizsgálatok rendszex^int azzal végződnek, hogy a tárg/nál világnézeti szeimontból minden rendben van, hanem inkábs azt kellene megvizsgálni, hogyan lehetne ideológiai szempontból még jobban megalapozni a tárgyat. A javaslat utolsó mondatát kiegészitendőneK tartja azzal, hogy az oktatás során

1 a •mrxizmufí tudományos fölényének és pártos jelle-ének kell jelentős részben kidomborodnia. H a á 3 z Árpád elmondja, hogy a káderfejlesztésistex*vet Kari l'acson-ülésen megvitatták. A vita alapján olyun nézet alakult ki, ho y a tex-vet alaposan át kell dol.ozni, mert a kari káderfe jlesztési terv túlságosán az egyéni ós nem a tanszéki káderfejlesztési terveket tükrözte. A Kari Tanács megállapította azt Í3, nogv a kijavítandó kari káderfejlesztési terveknek a jövőben az ötéves terv távlatába beállított fokozottabb követelményeket kell állitsnlok a tanszékvezetők és a tanszéki munkatársak elé. £s yakorlatilag annyit jelent, hojy az egyéni káderfejlesztési tervekben pontosan meg kell jelölni az egyéni ideológiai képzés módját, azt, ho gy az egyes tárgyaim! kapcsolatban hogyan kell a iáa.

Tnr] leninizmust alkalmazni. Altalános mgállapitás i^yanis az, iiojy nagyon sok esetben az oktatóknak nincs elég készségük ahhoz, ho y me felelően általánosítsák a marxizmus-leninizmus tét elit a konkrét tárgyakkal kapcsolatba! • Az ehsez szolgáló eszközük nu^on változóak. Ha pl. valaki most készíti el disszertációja megvédését, akkor elsősorban ezen a területen van lehetősége a mrxizmus-lenninizams általános tételeinek konkrét alkalma zására. ^ejelanti végül, hogy a vita alapján átdolgozott káderfejlesztési terv elkészült, azt az E yetemi Xaaáas elé terjesztik.