Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960

1959. október 28. - 1. Az Egyetem működési szabályzata / tervezet / Előadó: Dr. Sásdi István - 2. Az Egyetem 1959/60. tanév munkaterve III / 2 /. pontjának végrehajtása. Előadó: Dr. Háy László - 3. A Világnézeti Nevelési Bizottság munkaprogramja. Előadó: Vörös Gyula - 4. Tájékoztatás a tudományos ülésszak szervezéséről / szóbeli tájékoztatás /. Előadó: Bognár József - 5. A nevelőtanárok munkájának tapasztalatai. Előadó: Dr. Meisel Sándor - 6. A szakképzés bővítésének állása. Előadó: Dr. Megyeri Endre - 7. Javaslat a Tanárképző Bizottság felállítására. Előadó: Dr. Sásdi István - 8. Egyebek

-5vetlen kapcsolatok kiépülését, gyengíti a politikai novelőhatékonyságot is. Ha non is ilyen tudatosan és nagymértékben, de objektíve ás hatásában sok nevelőtanár munkájára jellemző ez. Elsősorban azok munkájára, akik felismerve a kollektiv megmozdulások jelentőségét, szervezik ezeket, vagy résztvesznek ezeken, de a későbbiek során az i^;y teremtett lehetőségeket nem használják ki. Dobrovits Iván elvtárs nevelőtanári munkájában kevésbé figyelhetek meg a közösség szervezésének fenti formái, munkájában tudatosan jéval nagyobb szerep jut a hallgatókkal való közvetlen kapcsolat 'kiépítésének, s kétségtelen tapasztalat, hovy az emberi kapcsola- N tok, s a hallgatók alapos megismerése alapján a jellem és politikai nevelés terén a legnagyobb eredményeket Dobrovits elvtárs érte cl. Szükséges ezzel kapcsolatban kiomolni, hogy mig Balázs elvtársnál a helyes közösségi elv oly értelmezést nyert, hogy már az I, év elején meg kell szervezni a hallgatói közösség formáit, s a továbbiakba arra kell törekedni, hogy ez a megfelelő tartalmat elnyerje, addig Dobrovits elvtárs az I. éven elsősorban aat a célt tíizi maga elé, hogy alaposan megismerje a hallgatókat, s igy értelemszerűen nagyobb szerepet kap a személyes, páros kapcsolat a hallgatókkal. Ez utóbbi esetben előbb teremtődnek meg az irányok, s csak ezeknek megfelelően kerül sor a megfelelő formák kialakítására. Nézetünk szerint alapvető irányát tekintve, ez utóbbi módszer a helyesebb, s ennek terjesztésére kell törekedni a zöoeéen most munkábaálló nevelőtanáraink között. Nagy súlyt kell he lyczni arra, hogy az őszinte, személyes kapcsolatok kiépitése, a hallgatói közösség ez uton történő fokozatos formálása közben, amint arra a feltételek fokozatosan, megérnek, a nevelőtanárok ne várják a hallgatók kezdeményezését, hanem tudatosan szervezzék is a közösséget, a már több csoportban bevált 2-4 főből álló, egymást segito ás ellenőrző tanulócsoportokat, hivjónak össze időnként munkaértekezletet, s általában használjanak fel minden alkalmat ás formát az egészséges szellemű közösség kialakítására. -Igen helyes az újonnan munkábaállt nevelőtanárok - elsősorban Jgloák Anna, ürdős Ella, Szűcs Júlia, Szorlotícs József részéről, hogy az ismerkedést szol ;áló első megbeszéléseken kívül már most közös kirándulásokat, sétákat, múzeumlátogatásokat, stb. szerveztek. Az egészséges csoportlégkör megteremtése szempontjából igen helyes, hogy egyes nevelőtanáraink rnndkivül nagy súlyt helyeznek a tanulmányi fogyelei/' megteremtésére. Rigó elvtárs pl. a csöpörtbiz .lni utján naponta ellenőrizteti az előadásokon való megjelenést, behivja a mulasztókat, rendkívül határozottan követeli neg a fegyelmet. Szükséges azonban megjegyezni, hogy a fegyelem ilyen módszerrel történő helyreállítása csak mint olso lépés" lehet igasán hasznos, s azt kell elérni, hogy a továbbiakban a csoportok maguk oldják meg b problémákat. Az első jelek már mutatkoznak c táron, s - éppen Rigó elvtárs csoportjában - egy év után most először volt olyan hallgatói munkamegbeszélés, ahol egészséges kritikai szellőmben maguk a hallgatók vetették fel a különböző belső . problémákat, s gyakoroltak éles bírálatot egyes társaikkal szemben. Ebben a csoportban végre ismét kezd megvalósulni, hogy a hallgatók foglalkoznak egymás, s csoportjuk problémáival. Nem mellékes, hogy ezen egészséges szellem kialakulásában nagy szerepet játszik a csoportban lévő pártösztöndijas, Simonná munkája. Az egészséges csoportközosségek kialakításában nevelőtanáraink nagymértékben