Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960

1959. október 28. - 1. Az Egyetem működési szabályzata / tervezet / Előadó: Dr. Sásdi István - 2. Az Egyetem 1959/60. tanév munkaterve III / 2 /. pontjának végrehajtása. Előadó: Dr. Háy László - 3. A Világnézeti Nevelési Bizottság munkaprogramja. Előadó: Vörös Gyula - 4. Tájékoztatás a tudományos ülésszak szervezéséről / szóbeli tájékoztatás /. Előadó: Bognár József - 5. A nevelőtanárok munkájának tapasztalatai. Előadó: Dr. Meisel Sándor - 6. A szakképzés bővítésének állása. Előadó: Dr. Megyeri Endre - 7. Javaslat a Tanárképző Bizottság felállítására. Előadó: Dr. Sásdi István - 8. Egyebek

tervezik tudatosan munkájukat. A tudatos munkatervezés ma még igen ritka, s leginkább talán Balázs elvtárs nevelőtanári munkájára jellemző. / A nevelőtanári munka céljával kapcsolatban szükséges felvetni az időtartam problémáját is. A cél elérése természetesen hosszabb időt kiván. Éppen ebből indulnak ki azok az elvtársak, akik a nevelőtanári munka tartamát 3, illetve 4 évben kivannak meghatározni. .Ízzel szembeállítható azonban, hogy a munka célja nem elsősorban a nevelőtanár személyi ráhatása az egyes hallgatókra, hanem a hallgatói közösség kialakítása, s ebben az értelemben azokkal a nevelőtanárokkal 'lehet egyetérteni, aik/(z a feladatot abban látják, hogy a nevelőtanár saját munkáját tégyjé bizonyos idő után feleslegessé. 3z utóbbi álláspont értelmében nem szükséges a nevelőtanári rendszer 4 évre történő kiszélesítése, elégnek látszik az első kát évfolyamon való alkalmazása. Ez utóbbi mellett szól az is, hogyha a nevelőtanári rendszert a felső évfolyamokra is kiterjesztenénk, már a következő tanévben egyes helyeken nagy nehézségekbe ütközne a megfelelő uj nevelőtanárok kijelölése. Ha jelenleg a kétéves nevelőtanári rendszer mellett foglalunk is állást, szükséges hangsúlyozni, hogy a végleges álláspont kialakításához hosszabb időszak gyakorlati tapasztalatai szükségesek. III. Jelen előterjesztés keretében természetesen nem szükséges az egyes nevelőtanárok munkájának részletes elenhésc, s ezért csupán azon mozzanatokat kell kiragadnunk, melyeket a nevelőtanári munka elvi tanulságai, módszerének kialakítása céljából fontosak. Legtöbbet dolgozó, legjobb nevelőtanáraink gyakorlata és álláspontja a nevelőt anári munka módszerét illetően igen lényeges eltéréseket mutat. A nevelőtanári munka helyes módszereinek kialakitása szükségessé teszi, hogy állást foglaljunk jelenleg még eltérő gyakorlat és felfogásai- között. Különösen érdekes ebből.a szempontból Balázs Béla és Jjoorovits Iván elvtársak nevelőtanár! tevékenységében fennálló különbség. Balázs Béla elvtárs rendkivül tudatos, lelkiismeretes munkával elsősorban arra törekedett, hogy már az I. évfolyam kezdetétől megszervezze a hallgatói közösséget, kialakitsa annak formáit. 3 munka során részletesen szabályozta és beosztotta csoportja hallgatóinak tanulmányi munkáját, az egyes hallgatóktól tervszerű időbeosztást követelt, tanulószobát biztosított, s ott személyesen is ellenőrizte a hallgatók munkáját. A gyengébb hallgatók támogatására kisebb tanulócsoportokat hivott életre, s rendszeressé tette a munkaértekezleteket, amelyeken a hallgatók - e tanévtől havonta megvitatják, értékelik munkájukat, sőt, határozatokat is hoznak bizonyos feladatok aogoldás'ára. S módszer sok pozitív vonást tartalmaz, s ki kell emelni, hogy -a hallgatók tanulmányi munkájával Balázs elvtárs i-gon sokat foglalkozott. Kétségtelen, hogy a csoport belső élete is mutat eredményeket. Mégis e módszerrel számos tekintetben nem lehet egyetérteni, hiszen abban túl sök a középiskolák elemet tartalmazó előirás, kötöttség, amit a hallgatók nem vesznek minden osetbeh szivesen, - sőt néha komolyan sem - s ami a legfontosabb, a csoport munkájának ilyenmérvü megszervezése, mondhatni tulszervezése, a formai elemek túlzott előtérbe kerülése, végiilis hatjai't'atja a nélkülözhetetlenül szükséges köz-