Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1959. október 28. - 1. Az Egyetem működési szabályzata / tervezet / Előadó: Dr. Sásdi István - 2. Az Egyetem 1959/60. tanév munkaterve III / 2 /. pontjának végrehajtása. Előadó: Dr. Háy László - 3. A Világnézeti Nevelési Bizottság munkaprogramja. Előadó: Vörös Gyula - 4. Tájékoztatás a tudományos ülésszak szervezéséről / szóbeli tájékoztatás /. Előadó: Bognár József - 5. A nevelőtanárok munkájának tapasztalatai. Előadó: Dr. Meisel Sándor - 6. A szakképzés bővítésének állása. Előadó: Dr. Megyeri Endre - 7. Javaslat a Tanárképző Bizottság felállítására. Előadó: Dr. Sásdi István - 8. Egyebek
-9- 121 Ha ász Árpád, véleménye szerint a VNB-t minden egyetem sajátos profilja szerint kell megszervezni, ügy látja, iiogy a munkaterv túlmegy azokon a kereteden, amelyekre szükség van ós akadályozza azt ? hogy az állami munka megjavítása abban a tempóban haladjon előre, amelyben kívánatos volna. Célszerűnek tartja, hogy a munkatervben foglalt egyes kérdésedről érdemben csak akkor follyék vita*, miután a Minisztérium a munkatervet már letárgyalta. A munkaterv szerint a Bizottság segíteni akar az Általános Karnak a tudományos szocializmus oktatás eredményeinek vizsgálatában, a filozófia oktatásra vonatkozó egyetemi tanácsi határozatok végrehajtásának ellenőrzésében, a szocializmus politikai gazdaságtana jegyzeteiről folytatandó vizsgálatban. A Bizottság ezt a segitő municát csak ugyanazokra támaszkodva végezheti, akikre a Kar is tá maszkodik ugyané munka elvégzésében. Ha pedig ez igy van, akkor ezi azt jelenti, hogy a Bizottság segitsége tulajdonképpen nem segítség, hanem a rendelkezésre álló amugyis csekély erők szétaprózása. Ha a VNB, mint tanácsadó szerv működik, az helyes, ha azon ban ezen a kreten túllép, akkor már túllép azon a törvényes hatáskörön is, amelyet a rendelet számára előir. Kovács Ferenc véleménye szerint azok az aggályok, amelyeket Haász elvtárs a rendelet interpretálása során felvetett, csökkenthetők, ha teljesen nem is szüntethetők me u. A rendelkezés lényege az, hogy a VNB a rektor mellett működő tanácsadó szerv, amely a rektort segiti, javaslatokat tesz Össz-egyetemi problémák megoldására. Észrevételező, javaslattevő szervről lévén szó, a kompetencia kérdése fel sem vethető. A minisztériumi rendelkezés sehol sem irja elő, hogy a VNB intézkedéseicet is foganatosithat. Ha ilyesmit csinálna, ez valóban kontx'akarirozná az egyetemi vezetés" és különösen a kari vezetés felelősségéi. A VNB például az e^yes tanszékek, illetve szakok felülvizsgálás! munkájába csak olymódon folyhat be, hogy megnézi, a tanszéken folyó munkában, vagy a kar működésében hogyan használják ki az oktatott tárgyakban lévő nevelési lehetőségeket. Hangsúlyozza, hogy a VNB-k létesítésének általános indokolása az volt, hogy az egyetemről kikerül fiatalok ma még nem állnak a helyzet magaslatán a szoőialista öntudat, az erkölcsi magataruás, a szocializmus építéséhez való hozzáállás ós más alapvető, nábitus-beli Kritériumok tekintetében. A Minisztériumot ezen a vonalon jogos kritika érte és ez vezette akkor, amikor létrehozta a VNB-t, amelynek feladta éppen az, hogy az ifjúság nevelésének leghatékonyabb tényezője legyen, mégpedig a szak-anyain keresztül szorgalmazza az ifjúság nevelését. Haász Árpád bejelenti: tisztában van azzal, milyen okok miatt hozta létre a í.Iinisztérium a VNB-t. A világnézeti nevelés hatófokával a maga részéről sincs megelégedve, ezen sokat kell még javítani, de véleménye szerint ehhez nem kell egy ujabb bizottság, mert ez azzal jár, hogy szétforgácsolja az erőket. Kétségbevonja egy külön bizottságnak létjogosultságát pl. abban az esetben, ha Pach elvtárs tanszékén az Egyetem meg aka~ja vizsgálni a nevelőmurma hatófokát, mert hiszen a VNB is csak ugyanazokat a kommunistákat tudja bevonni ebbe a munkába, amelyre az állami vezetés, vagy a pártvezetes is -cámaszkodik. Az ideológiai oktatás terén viszont nagyon hasznosnak tartja a VNB működését. Kovács Ferenc hangsúlyozza, hogy a fentebb elmondott vélemény magánvéleménye, nincs kizárva annak a megbeszélésnek szükségességé, amelyre Haász elvtárs célzott. Kéli , hogy amennyiben a vita alapján az előterjesztés módosul, a módosításokat is juttassa el az Egyetem a ilinisztériumba.
