Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1959. december 23. - 1. A MSZMP VII. kongresszusának határozataiból folyó teendőink. Előadó: Bedő Gyula - 2. A levelező hallgatók tananyagának problémái. Előadó: Sásdi István - 3. Jelentés a mérnök-közgazdász szak felülvizsgálatáról. Előadó: Szakasits D. György - 4. Javaslat a hiányzó szakbizottságok tagjaira. Előadók: a dékánok
3" GZ? a szakdolgozat és az ogyotomi doktori disszertáció közt. Szorintom az a különbség, ami a műszaki cgyotomon a diplomamunka ás a doktori disszertáció között. Véleményem szerint, ha szakdolgozatra, vagy diplomamunkára térünk rá, ebben az esetben nem követelhetjük meg, hogy ezt a lo. félévben készitsék el és a végbizonyítvány elnyerése után néhány héten belül védjék meg, III/2. A. ta nanyag ás az T o ktat ás i módszer e k ko^rsz^rusitáse,. III/2-a. Egyetemünkön a kijelölt szakbizottságok foglalkoznak azokkal a kérdésekkel, amelyeket az irányelveknek ez a fejezete vet fel. A szakbizottságoknak figyelembe kell venniök a tanulmányi időnek 5 évre való felemelését oly módon, hogy a 9. félév'ot termelési gyakorlatra szánjuk, a lo. félévet pedig speciális gyakorlati szakmai ismeretek oktatására, A tanulmányi idő meghosszabbítása nem szolgálhat az elméleti és alapozó tárgyak óraszámának növelésére. A szakbizottságoknak meg kell tenni javaslatukat arra nézve is, hogy az egyos sz akok részéről milyen követelmények állnak fenn az elmé•- leti anyagok és alaptárgyak tekintetében. Figyelembe kell venniök azt, hogy ezeket az anyagokat korszerűsíteni, javitani ás röviditenl kell, hogy oktatásuk óraszáma nem növelhető, ellenkezőleg, ha lehetséges, a reform szellemének megfelelően- a gyakorlati oktatás javára csökkentendő. /^ppen ezért nem lehetséges pl. a gazdaságföldrajz tanításának két félévről három félévre való felemelése./ Hiután a szakbizottságok erre vonatkozó javaslataikat megtették, akkor külön bizottság egyeztesse a kívánalmakat ás tegyen egységes javaslatot, amelynek figyelembe kell vennie, hogy minden szak számára nem lehot az alaptárgyakat specializáltán oktatni, /kivételesen azonban szükséges pl. az ipar szakon a technológiát, a terv-matematika szakon a matematikát, az agrár-pénzügyi specializáción a mezőgazdasági^ismereteket, de pl. nem tartom helyesnek a Gazdaságföldrajz Tanszéknek azt a törekvését, hogy az előadásokat szakonként differenciáltan kivánja megtartani/. Az Ipari Kar megjegyzi többek közt a következőket: "Ugy tűnik, hogy az irányelvek a gyakorlati képzésnek nagyobb teret kivánnak^nyújtani ás ugyanakkor nem hangsúlyozzák ugyanilyen mértékben az elméleti képzés jelentőségét. n Az a véleményem, hogy az elméleti képzés ás alaptárgyak jelentőségét a reformtervezetben igen határozottan hangsúlyozni kell, tisztázni kell az alaptárgyak és a szaktárgyak arányának ás egymásra épülésének kérdését. Az elméleti képzés jelentőségének hangsúlyozása - amint már emiitettük - nem zárja ki az elméleti anyagok röviditésát, A szakbizottságokat nyomatékosan fel kell hivni egyéb anyagok rövidítésére is Egyet lehet érteni azzal az Ipari Tanszéken kialakult•állásponttal, amely helyteleníti és károsnak tartja a túlzott spocializációra való törekvést. Általában nem tartjuk helyesnek sem a szakok, sem a specializációk számának további szaporítását Egyetemünkön. /Csak kivételes esetekben kerülhet erre sor./ Viszont véleményem szerint nem lehetséges csak ágazati szakokat fenntartani ás funkcionális
