Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960

1959. december 23. - 1. A MSZMP VII. kongresszusának határozataiból folyó teendőink. Előadó: Bedő Gyula - 2. A levelező hallgatók tananyagának problémái. Előadó: Sásdi István - 3. Jelentés a mérnök-közgazdász szak felülvizsgálatáról. Előadó: Szakasits D. György - 4. Javaslat a hiányzó szakbizottságok tagjaira. Előadók: a dékánok

fl -4szakokat /pénzügy, számvitel, terv-matematikai/ megszüntetni. Tudománypolitikai szempontból a gazdaságföldrajzi szakot is fenn kell tartani; ennek a szaknak közgazdaságtudományi egyetemen van helye. A vita során felmerült az a kérdés, hogy mikor kezdődjék a hallgatók szakokra való beosztása. Most a beosztás a felvételkor történik meg. Az Általános Kar és az Ipari Kar oktatóinak egy része^azt javasolja, hogy a hallgatók szakokra való beosztása a II. év elvégzése után történjék. Ezt véleményem szerint nem lehet megvalósítani. Vannak szakok, amelyeknél már az alapoktatás az első két évben különböző; az egyik karhoz sem tartozás szervezési nehézségeket okoz; az általános szakon szerzett tapasztalatunk azt matatja, hogy^komoly huzavona lenne abból, ha a szakokra való beosztás nem történne meg a tanulmány kezdetén. Azt meg lehet tenni, hogy az I. év után az eddiginél. szabadabb mozgást engedünk meg az egyik szakról a másikra való átmenet tekintetében /a külker, szakra csak a legindokoltabb esetben/. A karon belül a kar felvételi bizottsága, a karok között a felvételi csucsbizottság dönthetne ilyen esetekben. A^külker. szakról pedig azokat, akiknek a nyelvtanulás komoly nehézséget okoz, el lehetne tanácsolni más szakra. A tananyag arányainak kérdéséhez tartozik a nyelvtanulás problémája is. Az Általános Kar azt javasolja, hogy minden hallgató az I. évtől kezdve két nyelvet tanuljon. A Kereskedelmi Kar javaslata ennek éppen az ellenkezője: annak érdekében - mondják - hogy a hallgatók legalább egy nyelvet jól megtanuljanak, csak egy nyelvet, az oroszt tanulják végig. A magara részéről hajlok az utóbbi megoldáshoz azzal a módositással, hogy aki igen komolyan előrehaladt az orosz nyelvben, annak a 6. félévtől a második nyelv fakultativ tanulásat biztositani lehetne. Vagy pedig maradjon a^két nyelv tanulása: az első öt félévben oroszt, a második öt félévben más nyelvet tanulnának a hallgatók /természetesen a külker, ás az általános szakon továbbra is kötelező a két nyelv párhuzamos tanulása/. "Korszerűsíteni kell a vizsgarendszert, csökkenteni' kell a viz§gák számát

1' - olvassuk az irányelvekben. Szerintem elfogadható az Altalános Karnak az a javaslata, hogy a vizsgák elhagyásával a munkán keresztül történő értékelést valósitsuk meg. Vagyis: minden olyan tárgyból, amelyből rendszeres .heti, egész évfolyamra, illetve szakra kiterjedő gyakorlatokat, vagy szemináriumokat tartanak, elhagyhatók a kollokviumok, s elegendő a záró-szigorlat. Ez azonban ne jelentse a félévi számszerű osztályozás elhagyását. A félévi osztályzatot a félévi rendszeres szemináriumi /gyakorlati/ munka alapján alakitanák ki az oktatók. Az értékelés ás számonkérés kellő megalapozásához Írásbeli dolgozatok és beszámoltatások bemutatása is szükséges. Olyan tárgyak esetében, melyek rendszeres évközi foglalkozást nem tartanak, szükséges a féléves kollokváltatási rendszer fenntartása. Politikai gazdaságtanból a rendszeres heti szcmiT náriumok ellenére a tárgy jellegéből következően nem lenne elegendő egyetlen szigorlat. A kapitalizmus anyagának lezárása kollokvium formájában történnék. III/2-b. Az oktatók pedagógiai munkájának megjavitása és helyes didaktikai módszerjk alkalmazása céljából javasoljuk, hogy pedagógiai és didaktikai problémákkal foglalkozó tanfolyamokat szervezzünk az Egyetemen, kötelező jelleggel.