Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960

1959. december 23. - 1. A MSZMP VII. kongresszusának határozataiból folyó teendőink. Előadó: Bedő Gyula - 2. A levelező hallgatók tananyagának problémái. Előadó: Sásdi István - 3. Jelentés a mérnök-közgazdász szak felülvizsgálatáról. Előadó: Szakasits D. György - 4. Javaslat a hiányzó szakbizottságok tagjaira. Előadók: a dékánok

^ I Egyetemünk a felszabadulás 15. évfordulója alkalmából hat előadásból álló tudományos ülésszakot rendezett. Az ülésszak tengelyében az Egyetemi Tanács határozatának megfelelően a második ötéves terv problémái álltak, amelyek mind a tudományt, mind a gazdaságpolitikát élénket foglalkoztatják. Az Egyetemi Tanács határozata értelmében az ülésszakot az Országos Tervhivatallal együtt rsndeztük. Az együttes rendezésre két okból került sor: egyrészt dokumentálni kellett, hogy az Országos Tervhivatal nemcsak gazdaságpolitikai, hanem elméleti vonatkozásban is gazdája a népgazdasági tervnek és^a tervezési módszerek fejlesztésének, másrészt azonban az ülésszak előre; meghatározott profiljának megfelelően bizonyos előadásokat feltétlenül meg kellett tartani, amelyekre jelenleg nem tudtunk megfelelő előadót állitani. Ka arra a kérdésre icivánunk válaszolni, hogy mennyire volt sikeres a tudományos ülésszak, akkor több szempontot kell figyelembe venni. A tudományos ülésszakon keresztül ugyanis több, nagyjából egyenrangú tényező jut kifejezésre és ezek alaulásátal és összhangjától függően kell az ülésszak eredményes, vagy eredménytelen voltát megitélni. Elsősorban a következő kérdésekre kell választ adni: a./ milyen szinvonalu tudományos kutatásról adott számot a jelenlegi tudományos ülésszak, b,/^milyen szinvonalu és mekkora gyakorlati haszonnal járó tudományos tapasztalatcserét biztositott, c./ alkalmat nyujtott-e a tudományos utánpótlás fejlődéséhez, d./ előmozditotta-e a szocialista gazdaságvezetést foglalkoztató problémák jobb megoldását? E problémák megoldását három nézőpontból bírálhatjuk el: a./ az olőző tudományos ülésszakhoz képest és ebben az esetben a fejlődés dinamikáját határozhatjuk meg, b./ a tudományos ülésszak elé kitűzött célokhoz képest és ebben az esetben a tervszerűség! és végrehajtási tényezőt értékeljük, c./ az ideális /maximális/ követelményekhez képest. A továbbiakban a választ elsősorban az a./ és b./ pont alapján igyekszünk megadni. Az előző tudományos ülésszakhoz viszonyitva komoly fejlődés mutatkozott a következő pontokon: a*/ a tudományos ülésszak meggyőző módon tett bizonyságot arról, hogy az -Egyetemen folyó tudományos kutatás szinvonala javult, b./ az Egyetem fiatal oktatói gárdájának, tehát a tudományos utánpótlásnak szereplése széles, és egészében véve sikeres volt, c./ az előadások iránti belső és külső érdeklődés javult és egy-egy előadáson átlagban 4oo főnyi hallgatóság vett részt, ami igen jónak tekinthető, d./ az elmúlt ülésszakhoz viszonyitva a gyakorlat számára is sikerült bizonyos segitséget nyújtani, az ülésszak vitái jók. voltak, a hallgatóságban érdeklődést ébresztettek és a vitában nemcsak a felkért hozzászólók, hanem az ülésszak közönsége, sőt Egyetemünk hallgatói is felszólaltak.