Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960

1959. december 23. - 1. A MSZMP VII. kongresszusának határozataiból folyó teendőink. Előadó: Bedő Gyula - 2. A levelező hallgatók tananyagának problémái. Előadó: Sásdi István - 3. Jelentés a mérnök-közgazdász szak felülvizsgálatáról. Előadó: Szakasits D. György - 4. Javaslat a hiányzó szakbizottságok tagjaira. Előadók: a dékánok

A tudományos ülésszak megvalósítása során elért eredmények hangsúlyozása mellett utalni kell néhány olyan szervezési gyen­geségre, amely még érezhető volt jelenlegi ülésszakunkon is, - bár az elmúlt évekhez viszonyitva csökkenő mértékben. a./ Az előadások és a hozzászólások egy részét sikerült csak lektorálni, miután azok - a sokéves gyakorlatnak megfelelően ­csak az utolsó pillanatban készültek cl, b./ A mezőgazdasági témánál sok volt a felkért hozzászóló és ennek következtében a közönség kifáradt, a hallgatóság soraiból nem akadt hozzá­szóló. A tudományos ülésszak elé . tűzött célokhoz képest az előadásokból meg lehet állapítani, hogy a./ az egyetemi kutatás szinvonala még nem egységes, a tudományos munka nincs kellően összehan­golva és nem mindenkor a gazdasági valóságban jelentkező leg- " fontosabb problémákat vizsgáljuk. Ez a körülmény visszatükrö­ződött abban a tényben is, hogy az ülésszak négy fő előadása közül két os felet tartottak az Országos Tervhivatal munkatár­sai és csak másfelet az Egyetem dolgozói, /kilesek Jenő elv­társat mindkét helyen fél egységgel•számoltam./ b./ A felszó­lalások ugyan sokrétűek voltak és a vizsgált problémák megvi­lágítását elősegítették, de azt a jogos benyomást ébresztették a hallgatóságban, hogy az előadók nézetei mögött nem állanak tudományos iskolák, tehát olyan kutatási egységek, amelyek cgy-ogy idősebb és tapasztaltabb kutató vezetésével az egyes kérdéseket hasonló szemléletmódban igyekeznek mcgközelitcni. c./ A tudományos ülésszakon bebizonyosodott az^is, hogy még nem tudjuk a gyakorlati gazdasági élet legdöntőbb^kérdéseit megragadni, a kérdések megközelítése helyenként még mindig spe­kulatív ás elmálctioskedő, noha a természettudományok és a közgazdaságtudomány fejlődése világszerte'az elméleti és az alkalmazott tudományos kutatások egységesítése felé tart. A továbbiakban azokkal a következtetésekkel foglalkozom, ame­lyekkel a tudományos ülésszak alapján levonhatunk. a./ Szük­s e £ v an a rektor elvtárs által az összoktatói értekezleten be­jelentett Tudományos Bizottság, vagy Tanács felállítására. Ez a bizottság amellett, hogy folyamatosan figyelemmel kisérné az Egyetemen folyó kutatómunkát, többek között az ülésszakok anyagait és egyes publikációkat is előzetesen megvitathatna* b./ Szükség van arra, hogy az egyes tanszékek horizontjuk és kutatási módszereik sokféleségben megnyilvánuló egysége alap­ján tudományos iskolák kifejlesztésére törekedjenek. C./ Indo­koltnak látszik, hogy a különböző elméleti tanszékek nocsak u.n. elméleti kérdésekkel foglalkozzanak, hanem bizonyos konk­rét kérdéseknek az elmélet módszereivel való vizsgálatával és megközelítésével is. Er.ro különben a különböző szocialista or­szágos közgazdasági egyetemein és főiskoláin számos példát tcT­lálunk, A következő tudományos ülésszakkal kapcsolatban két megoldást képzelhetünk cl: a./ 1961. tavaszán valamilyen elméletileg és gazdaságpolitikailag fontos kéfdés kapcsán kell tudományos ülésszakot rendezni, b./ 1961. tavaszáig különböző tanszékein­ken meg kell inditani egy olyan nagyobb kérdéskomplexumnak sok oldalról való feldolgozását, amelynek révén a 15 hónapi

Next

/
Thumbnails
Contents