Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960

1959. november 24. - 1. Egyetemünkre való jelentkezés előmozdításának tervezete - 2. A szakok, illetve tanszékek vizsgálatára alakuló szakbizottságok munkaprogramja - 3. A felsőoktatás továbbfejlesztésének fő kérdései - 4. A disszertációk megírására szolgáló tanulmányi szabadságok 1960 első félévében

a csalid, az iskola ós a Kommunista If jus ág Dimitrovi Szövetsége már a zsenge kortól neveljék n gy ermekeket a dolgozó emberek ir.ínti szeretetre, ós sziszten -tikus «n alakítsák ki bennük n munkára váló készséget, nz Önkiszol-g il is, valamint a háztartásban, az iskolában, n termelőszövetkezeti gazdas V;bnn, stb. v illalat munkafeladatok elvégzése ut j in. Szükség van ^rrn, ho-^y nz iskola, a család és a Kommunista If jus ig Dimitrov! Szövetsége, valamint egész t írsadalmunk kérlelhetetlen harcot folytasson n h ny tló burzsoá kultura romboló h <tása ellen, a tanulók szoci üist . nevelége és kultur ilt raagat .rt is a érdekében. Széles körben kell népszerűsíteni z ifjugág között a népdalokat és a népi táncokat, t ipl ilni k >11 sz:retet,et asajít és szovjet lelkes és cletiaenlő forr dalni dalok iránt, népünk haladó kultur-öröks '30 iránt. Gondoskodni kall a korszerű zene megteremt'sérői

; amelyet szeret n mi azosialistn ifjúságunk. ' . 37. Az Okt t is-és üüvelőd 'sügyi Miniszt 'rium, együttműködve a Bulgár Tudományos "k dámin mellett működő Ped^gugisi Főiskola, az ecetem stb. tude.iÍnyos dolgozóival, sziőztemetikusan dolgozza fel a kommunista nevelés tartalmáv 1 és formáival kapcsolatos kérdéseket. Különös figyelmet kell forditani a munka nevelő hit ig inak és a diák-kollektívák kiépítésének- a problémáira. '38. Az isk Ián k az élettől való elszakította ága komoly zavarokat okozott iz okt :tó-nevelő munka szervezés.'ben és módszereiben, s eljutott az oktat ís elvonts igához, a tanulók aktivitáaának gúzsbakötéséhez, a tanítási iunkr. minős'g'nek csökkentéséhez. A közokt t is átszervezése szüksé-gessé teszi, hogy döntő módon megjavítsuk tanulók oktat ^t'n k és n jveléaének szervezési formáit és módszereit. Kéri élhetetlen h reet kell folytatni az eszmeietlenség, sz apolitikus s v:, az objektivizmus megnyilvánulásai ellen, valar.int~*n tanításban nut tkazó formalizmus, egysíkúság éa sablon ellen. Az isk; l ikben és a felsőfokú tanintézetekben az okt t is. 4t kell, ho -y hassa kommunista a kommunista eszmeiség, céltudatosság és szigorú pártasaág. Az órákon dll'-ndé és kitartó nevelő munkát kell folytatni annak érdekében, hogy leküzdjak n fizikai munka iránt megvető állásfoglalás maradványait. Kitartóan kéli dolgezni a diákok tud isszorajánok, öntevékenye '.gének és kezdőmén sző kés.zsé gének fejl sztésén, aktivizálni kell megismerési ténykedésüket az uj ismeretek ois*.játitásnnál és rögzítésénél, rá kell őket szoktatni az önálló munkára a tankönyvekkel, szépirodalmi és népszerütudominy s könyvekkel, a laboratóriumokban, tanműhelyekben, gyakorló kertekben, kellően kell értékelni a diákok önálló kísérleti és laboratóriumi műnk áj '.t, amelyben alkalm z isra kerülnek a kutató eljárás elemei. Komoly mértékben ne7 kell javítani a szemléltető oktatást azáltal, hogy sz'les körben : lkaim zásro kerüljenek oktatófilmek, diafilmek, magnetofon, televízió, stb.; állandénn bőviteni kell a természetben és a terhelésben eszközölt me-figyeléseket. A kommunizmusból sokoldalúan fejlett egyénekét igényel. Ez szükségessé teszi, hogy különös figyelmet fordítsunk a tanulók esztétikai és fizikai /test/ nevelésére, ..mi elválaszthat tlan réaze n kommunista nevelésnek. Sz'les körben kell fejleszteni a tanulók öntevékenységét a művészet, a testnevelés, a spopt és a turizmus- területén.