Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960

1959. november 24. - 1. Egyetemünkre való jelentkezés előmozdításának tervezete - 2. A szakok, illetve tanszékek vizsgálatára alakuló szakbizottságok munkaprogramja - 3. A felsőoktatás továbbfejlesztésének fő kérdései - 4. A disszertációk megírására szolgáló tanulmányi szabadságok 1960 első félévében

2i/ Ezenkívül n közokt t Isi rendszert nemcsak a jeleni:gi szükségletekre való fi.gyeiaraméi, h-nem a jövőben felmerülő való tekintettel is kell kiépítenünk. Ismeret JS, hogy r. fiatalok iskolni képzése 12 - 17 évig tart, ami azt jelenti, hogy azok a gyermekek, akik most lépnek be az iskolába, akkor kerülnek m jd az 'létbe, amikor országunk n lázas kommunista épitóa szak' s -ában 1 sz. Ennek megfelelően kell tehát meghat sroani nz iskola uj j ;11 egét és célját -, A kprmuniato t irsadalora megteremti a tudora iny és o kulture. töljaa felvirágoztatás Inak az előfeltételeit. A' kommunizmus megnyitja n legkedvezőbb me^célravoz tőbb 1 h tőségeket nt ermelő erők soh<". nem látott kibontakozás'.hoz a korszerű tudom íny és t echnika vívmányainak legszél sebb körű felhasználása alapján. A gépesítés, az automatizálás és a kemizálás bevezetése a termelésbe a villany energia széleskörű kih sználásd, nz atomenergiának békés c I lókra való felhasznál is a. Valamint így éh tudományos és technikai felfedezések uj korszakot nyitnak meg az emberiség él.tében, gyökeresen megváltoztatják a munka karakterét. Létrejönnek a feltételek arra, hogy fokozatos -n egy ere közelebb kerüljön n munkások munkája n mérnök-technikus káderek munkájához, a termelőszövetkezeti parasztok munkája, az agronomusok és más mezőgazdasági szakemberek munkájához. Mindez megköveteli a munkások és a mezőgazdasági dolgozók korszerű és aokoldalu elméleti és gyakori ti képzését. "A kommunista társadalom építése - mondotta Todor ^sivkov elvtára a Komszomol IX.kongresszusán - sokoldalúan fejlett és sokoldalúan képzett embereket igényel, olyan embereket, akik mindent tudnak csinálni, magasan képzett és magasan kulturált embereket, akik fel vannak fegyverezve tudomínyos-technikai ismeretekkel, valóban nagy tettekre felkészült emberek. Ebből f-kad az uj iskola fő feladata is, hogy biztosítsa oz ifjuség kommunista nevelését és gktatását. 6./Csak az olyan iskola amely szorosa kapcsol .tban van az élettel, és .•.elvben a tanítás és a nevelés együtt jár a termelőmunkával, csak az képÍS nevelni a szocializmus -és a kommunizmus aktív és lelkesültépitőiti Az oktatás- és a termelőmunka összekapcsolásának a szükségességét, már Marx és Engels is hangsúlyoztak. A tudom íny os szocializmus megalapítói hangoztatták, hogy az ip rnak azon tendenciája, hogy bevonja nz anyagi termelésbe a mindkát nemhez tartozó fiatalságot, törvényszerű, haladó és egészséges tendencia. Később Lenin is ezt a gondolatot fejtette ki: "Nem képzelhetjük el a jövendő tirsadalom eszményét az oktatás és a fiatal nemzedék t ermelőmunká j inak összekapcsolási nélkül: sem nz oktatás és a képzés termelőmunka nélkül, sem at rmalő munka a párhuzamos oktatás és képzés n'lkül nem kerülhetne arra a magaslatra, amilyet a technika korszerű színvonala és a tud© lányos ismeretek megkövetelnek. A szevj.-t iskolák gyakorlata, valamint a politechnikai és tor nelósi okt tás terén sz rzett saját tapasztalataink is azt muta tják, ho^y ez az : . egyedüli h lyes ut ja az iskola átszervezés 'nek. A Bulgár Kommunista Pírt Központi Bizottsága és a Bulgár Népköztársaság líinisztort. nácsa azon az állásponton vannak, hogy a népoktat is jellegéről és szervezet 'ről alkotott elvi rendelkez ések, amelyek Todor Zsivkov elvt Irs B>rP Központi Bizottságinak első titkára fejtett ki a Komszomol IX. kongrjpszusán teljes mértékben megfelelnek a mi feltételeinknek és az élit köv t élményeinek," és hogy azokat kell alapul venni a közokt: tísi rendszer átsz :rv ez'sén'1.