Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1959. november 24. - 1. Egyetemünkre való jelentkezés előmozdításának tervezete - 2. A szakok, illetve tanszékek vizsgálatára alakuló szakbizottságok munkaprogramja - 3. A felsőoktatás továbbfejlesztésének fő kérdései - 4. A disszertációk megírására szolgáló tanulmányi szabadságok 1960 első félévében
Alaptételek a közoktatási rendszer átszervezéséről.valamint az ifjúság pktatáaának éa nevelésének szorosabb összekapcsolásáról a termelő ^munkával . ~ ^ TBűl^ária/. 1. A Bulgár Kommunista Párt VII.kongresszusa toihiröotte szocialista társadalmi berendezésünk győzelmét városban és falun egyaránt, a népi hatalom közel 15 esztendeje alatt népünk a 3ulgár Kommunista Párt vezetésével hatalmas eredményeket ért el az élet minden területén.,Székes skálában megtörtént az ország szocialista, iparositása, létrejött a hazai nehézipar. Megvalósult a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Jelentős mértékben emelkedett a dolgozók életszínvonala. Sikeresen folyik a szocialista kulturforradalom. Országunk immár a gazdasági fejlődés uj szakaszába lép. Fellelkesülve a VII.'kongresszus történelmi jelentőségű határozataitól, valamint a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága októberi novemberi és januári plénumáinak határozataitól, az ország dolgozói harcra keltek a Harmadik Ötéves '^erv rövidebb határidőn belül váló teljesítéséért, gazdasági fejlődésünk ugriszsszerü véghezviteléért. A Nemzetgyűlésnek Todor Zsivkov elvtárs beszámolója alapján hozott határozatai a népgazdaság gyorsított fejlesztéséről, a nép nyagi és kulturális helyzetének megjavításáról, valamint az állami és gazdasági vezítés átszervezéséről, nagyszerű programét jelentenek a szocializmus teljesfqku felépítésére és ug vanakkor egyes gazdasigi, ideológiai és kulturális előfeltételek megterraetésére a kommunizmusba való fokozatos átmenet megkezdéséhez. 2. Fejlődésünk ezen szakaszában e-yre nagyobb lesz a népiskolák és n felsőfokú tjnintézetek szerepe, aűelyek képezik és nevelik a szocialista és kommunista építés kádereit. Tanulva saját tapasztalatainkból, valamint a szovjet iskolák tapasztalataiból is, iskoláink egyre inkább válnak a növekvő uj nemzedékek képzésének és kommunista nevelésének, valamint a szocialista kultúránk feji sztésének legfontosabb intézményeivé. 3. A közoktatás terül tén elért hatalmas eredmények ellenére is n Bulgár Kommunista Párt VII. Kongresszusa rámutatott arra, hogy közoktatásunk komoly mértékben elmaradt az élet, a szocialista építés kpvatkelményeí mögött, Az általános irányú iskola legfőbb fogyatékossága abban rejlik,' hogy helytelenül v~n megjelölve az alapfeladat: hogy t.i. mindenekelőtt előkészíti a fiatalokat a felsőfokú tanitntózetekbo éa a közigazgatási apparátusokba-való belépésre, n&br.n, hngy az élettől, az oktatásnak és nevelésnek karaktere könyvizü ás elvont. Az oktatás nincs összekötve a termelő rauakáv 1, holott a szocialista társadalomban ez r 1 jgfőbb előf éLt 't le annak, hogy a tanulók t munkaszeretetre neveljük, hogy felfegyverezzük őket műszaki isrn :retekkel, munkaképességekkel és ügyességgel, hogy ezált 1 tevékenyen vehessenek részt az anyagi termeIsében iskol;.i képzett s.'gük elnyerése után. A fi talok -igy része, azok t.i, akik az általános irányú középiskola elvégzése után n jra lépnek felsőfokú tanintézetbe, vagy a. közigazgatási app„rétusb• Nxftxxxi^xxoáx. nehezen igazodnak ki az életben. Egyesek közülük egyenesen kerülik, hogy bekapcsolódjanak az anyagi termelésbe, de gy. koi'l ftil :g és lélekt -.nilag nincsenek is. felkészülve arra. A falusi fiatalság j 1 ntős része, főként az általános középiskolát végzettek közül, otta .gyj.a a falut és a. városba igyjkazik, anélkül, hogy ezt a termelés érdekei megkívánnák.
