Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960

1959. november 24. - 1. Egyetemünkre való jelentkezés előmozdításának tervezete - 2. A szakok, illetve tanszékek vizsgálatára alakuló szakbizottságok munkaprogramja - 3. A felsőoktatás továbbfejlesztésének fő kérdései - 4. A disszertációk megírására szolgáló tanulmányi szabadságok 1960 első félévében

Aszerint, amint a kommunista épités egyre jobban kibontakozik, amint a termelőerők továbbfejlődnek, a társadalom is egyre gazdagabbá válik, egyre jobban csökkeni fog a napi munkaidő és növekedni fog a dolgozók szabad ideje, amelyet azok látókörük kiszélesítésére és szellemi szükségleteik kielégítésére használhatnak majd fel. A termelés gépesítésének, automatizálásának és kémizálósának meggyorsítása, az elektronika, a számoló és a pre blémamegoldó gépek széleskörű alkalmazása, a villamosítás, valamint a tudomány és a technika minden téren való továbbfejlesztése gyökeresen megváltoztatja a munka joliegét. A munkások és kolhozparasztok munkája lényegét tekintve egyre jobban közeledni fog a mérnökök, technikusok, agronómusok ás más szakemberek munkájához. A szocialista termelés munkásaitól már ma is megkövet el;ü;.c, hogy értsenek a modern munkapadok, a rondkivül pontos mérő és ellenőrző készülékeit es gépek kezeléséhez, s hogy ki tudják ismerni magukat a bonyolult műszaki számításokban és rajzokban. A Szovjetunió EÜszaki és gazdasági fejlődésének távlatai egyre magasabb követelményeket állítanak társadalmunk valamennyi dolgozója elé. A sokoldalú műveltség számukra tényleges szükségletté válik. Mélységes tévedés rejlik abban az állításban, hogy a kommunista társadalomban a termelés automatizálásával egyidejűleg megszűnik majd a fizikai munka. A hatalmas méretű technikai fejlődés mérhetetlenül megkönnyíti majd a fizikai munkát, az emberi erőt kimeritő számos szakma megszűnik, illetve a későbbiek során meg fog szűnni, A fizikai munka azonban fennmarad. Az ember harmonikus fejlődése elképzelhetetlen az alkotó ás örömteli, a szervezetet megedző életfunkciót fokozó fizikai munka nélkül. V.I. Lenin, a szovjet állara nagy megalkotója azt tanitotta, hogy az. ifjúság számára elengedhetetlen, hogy tanulását összekapcsolja a munkával , az ipar és a mezőgazdaság építéséért vivőtt harccal, a nép kultúrájáért és műveltségéért vivott küzdelemmel, A társadalom kommunista átalakítása elválaszthatatlanul összefügg az uj ember nevelésével, akiben harmonikus egységet kell majd alkotnia a szellemi gazdagságnak, az erkölcsi tisztaságnak ás a fizikai tökéletességnek. A szovjet állam ugy szervezi meg iskoláját, hogy az a népet szolgálja, hogy ismeretekkel lássa el a dolgozókat, s hogy elősegítse az összes népi tehetségek kibontakozását, A szovjet iskola a felnövekvő nemzedéket a leghaladóbb eszmék, a kommunizmus eszméinek szellemében neveli, s kialakítja az ifjúságban a materialista világnézetet, a világ valóban tudományos megismerésének alapját. A szovjet társadalomban nagyszerű ifjú nemzedék nevelődött fel, amely valamennyi tudását és erőjét, minden képességét és adottságát a kommunizmus épitésére szenteli, A'szovjet ifjúság kiváló erkölcsi tulajdon ságai világosan megmutatkoztak az első ötéves tervek éveiben a szocializmus epitésénok munkafrontjain, a Nagy Honvédő Háborúban, a szűzföldek és a parlagföldek megművelésének hősi tetteiben, a nagy erőmüvek, bányák ás kohók létositésében, az uj iparcentrumok felépítésében hazánk ászaki és keleti vidékoin ás napjaink számos más mupkagyőzolnoibon. A szovjet nép nagy győzelmeinek kikivásában fontos szerepe volt a szovjet főiskoláknak és a középfokú szakoktatási intézményeknek, A nápgaz-