Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1959. november 24. - 1. Egyetemünkre való jelentkezés előmozdításának tervezete - 2. A szakok, illetve tanszékek vizsgálatára alakuló szakbizottságok munkaprogramja - 3. A felsőoktatás továbbfejlesztésének fő kérdései - 4. A disszertációk megírására szolgáló tanulmányi szabadságok 1960 első félévében
AZ I-SKOJ., 8 'S '.Z .ÍLgt? KAP CSOL.' TÁHAK .^S ZILÁRDÍTÁSÁRÓL J3 A S ZOVJET- „ UFI O IIC^jOFTATAo f HEFDSZ LRIÍ:.JK TOVAB^TJL ESZTE SJRŐir ' A Szovjet Szocialista Köztársaság Szövetségének Legfelső Tanácsa kijelenti, hogy az iskola és az élet kapcsolatának megszilárdítására és a Szovjetunió közoktatási rendszerének továbbfejlesztésére vonatkozó kérdés, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjetunió Iiinisztertanác3a terjesztett a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elé, a kommunista épités feladatainak eredményes megoldása szempontjából rendkívül nagy jelentőséggel bir. A kérdésnek össznépi megvitatása során kiderült, hogy a közoktatási rendszer továbbfejlesztésének a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Szovjetunió Ilinisztertanácsa által kidolgozott tefvezete a dolgozók egyöntetű helyeslésével és támogatásával találkozott. A szovjet nép a Kommunista f'árt köré tömörülve ujabb történelmi győzelmeket aratott az ipar és a mezőgazdaság, a tudomány és a kultura továbbfejlesztésében, a dolgozók anyagi jólétének emelésében és olyan hatalmas méretű átalakításokat hajtott végre, amelyek lehetővé teszik, hogy országunk fejlődésének ujabb legfontosabb szakába lépjen: a kommunista társadalom építésének szakába. A Szovjetunióban igazi kulturális forradalom zajlott le. A szovjet iskolának döntő szerepe volt abban, s lenotővé tette, hogy sok nemzetiségű hazánk népeinek kulturáját magas szintre emelhessük. A lenini nemzetiségi politika következetes alkalmazásának eredményeként a szovjet ^haza valamennyi népének gyermekei anyanyelvükön tanulhatnak az iskolában, mindenki számára széles utat tártunk a műveltség és a kultura felé, megvalósítottuk az általános és kötelező hétesztendős oktatást, széleskörűen kibontakozott a középiskolai, a szakmai és a műszaki képzés, valamint a felsőoktatás, s hihetetlen tempóban fejlődik a tudomány, az irodalom és a művészet a A régi^társadalom egyik legfőbb bűne a fizikai és szellemi munka közti szakadék megteremtése volt. A kultura évszázadokon at tiltott gyümölcs volt az egyszerű emberek milliói számára. A régi társadalom ugy szervezte meg az iskolát, hogy az lényegében véve hozzáférhetetlen volt a dolgozók széles tömegei számára, A marxista-leninista tanitás, amelyet a kommunista épités Szovjetunióbeli gyakorlata, valamint a többi szocialista országok fejlődésének tapasztalatai is teljes egészében igazolnak, leleplezte azt a burzsoá legendát, amely szerint állitólag az oMber* 5 ség elkerülhetetlen és örök végzete, hogy szemboálljanak egyrészt a szü-ke néptömegek, amelyek sorsa az engedelmeskedés és a nehéz fizika, munka, másrészt az a maroknyi ember, akiket állitólag a természet tott hivatottá a gondolkodásra, a vozetésre, a tudomány, a technika, az irodalom és a művészet fejlesztésére. A szocialista társadalomban, ahol a fizikai és a szellemi munka közti lényeges különbségeket fokozatosan felszámolják, s megvalósítják a szellemi és fizikái munka egységét, hatalmas mértékben meggyorsul nemcsak az anyagi termelés, hanem a legszélesebb k rü dolgozó tömegek szellemi tevékenységeinek minden szempontból való fejlődése, ás hatalmas lehetős -pok tárulnak a személyiség minden oldalú kibontakozása elé, A szociálist" rendszerben a világkultúra valamennyi eredménye hozzáférhetővé válik a nép számára.
