Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960

1959. november 24. - 1. Egyetemünkre való jelentkezés előmozdításának tervezete - 2. A szakok, illetve tanszékek vizsgálatára alakuló szakbizottságok munkaprogramja - 3. A felsőoktatás továbbfejlesztésének fő kérdései - 4. A disszertációk megírására szolgáló tanulmányi szabadságok 1960 első félévében

- 7 n i Vállalatoknál folyik, csökkentett munkaidővel.A hallgatókat állandóan instruktorok látogatják vidélen is, de a vállalatoknál is megbíznak megfelelő vezetőket a hallgatók irápltésával. A kapcsolat a hallgatók és az egyetem között továbbra is igen szoros, rendszeres konzultációkat tartanák, konferenciákon vesznek részt a hallgatók. Mindan félévben két-három hétre vidékről Berlinbe hozzák a hallgatókat, ahol előadáso* kat hallgatnak, konferencián ve znek részt, beszámolót tartatnak velük. Az abszolutórium után kötelező a diplomamunka megírása. A diplomamunkával együtt az iparszakon az oktatás 9 féléves. i.iaga is azon az állásponton van, hogy a Háy elvtárs által vázolt ut a járható hazai viszonylatban azzal a módosítással, hogy a fizikai munkán lévőknek néhány órát lehetne adni, azonban ezt megnehezíti az, hogy az ilyen hallgatókat el kell helyezni diákotthonokban vagy másfeol. Az első évesek fizikai munkájának elsősorban politikai nevelő hatásúnak kell lennie, de az iparszakon a fizikai munkának szakszempontból is van jelentősége. K ö v e s i i'ibor elmond^4» hogy az NDK-bc2i azokat a hallgatókat, akik még nem dolgoztak fizikai munkán, nyáron egy-két hónapos munkára üzembe' helyezik attól függően, hogy katonfai résztvesznek vagy nm vesznek részt. Lehetne azon gondolkozni, hogy ne rövidített munkaidőt vezessünk be. hanem rövidített munkahetet az első éves fizikai munkán lévő hallgatóknál.. Szelepcsényi Lajos véleménye szerint nem az egyetemi tanulás előtt, hanem utána kellene fizikai munkát végezniök a hallgatóknak.A nyári gyakorlatoknak első ré3ze fizikai gyakorlat lehetne, éspedig az első és a második év után, csak a harmadik év után lehetne szak?bavágó gyakorlat. így nem történne meg, hogy meg kell szakítania a ' hallgatónak tanulmányait, and pedagógiai szempontból hátrányokkal $ár. F o g a r a s István megállapítás a szerint három lehetőség áll számunkra ronu lkezéare: 1/ a délelőtti oktatásnak bizonyos fizikai munkával való összekapcsolása, 2/ a levelező oktatásnak oly n demonstratív levelező oktatá sá való átalakítása, amely kötelezőbb formát jelent, mint a mai, 3/ a 18 évnél idősebb, de nem levelező korban lévő hallgatók részére esti oktatás alkalmazása. öllé elvtárs elmulasztotta megemlíteni, hogy Csehszlovákiában a hallgatók egy héten öt n.pig vaniük fizikai munkán, egy napot az egyetemen töltenek. A 10 félév oktatási anyaga a csehszlovák reformban ugy szerepel, hogy az első két féléven fizikai munka van és néhány tárgy vizsgája, öt félév rendes oktatás, a nyolcadik és kilencedik félév szakmai gyakorldt és esti oktatá, a kilencedik félévben a diplomamunkájukat készítik. Véelménye szerint nálunk az lehetne a megoldás, hogy az el3Ő évben m njen a hallgató fizikai munkára, néhái^ tác gyból vizogázzék csökkentett munkahét mellett, utánu négy évig rendeden járjon az Egyetemre és készítse el diplomamunkáját. G y e n e s Lajos véleménye szerint a következő három ut lenne járható: 1/ az egyetemi oktatás öt év, ebből az első év fizikai munka, 2/ az egyetemi oktatás üt év, ebből egy év fizikai munka a diploma megszeruése előtt, 3/ a xogaras elvtárs által felvetett javaslat. Az azonban nem engedhető meg^ hogy csökkentett óraszám mellett összezsúfolva ugyanazt az anyagot kívánják meg a fizikai munkán résztveőtől, mint a rendes hallgatóktól. Verbényi László rámutat, hogy a német elvt rsak bizoiy os mértékben sajnálják azt a megoldáot, hogy az iparszakos hallgatók a huMiadik évben üzemi gyakorlatra mennek. Szerintük is-az lenne ideális állapot, hogy ekkor is a főiskolán tanulh-ssaruk.