Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1959. november 24. - 1. Egyetemünkre való jelentkezés előmozdításának tervezete - 2. A szakok, illetve tanszékek vizsgálatára alakuló szakbizottságok munkaprogramja - 3. A felsőoktatás továbbfejlesztésének fő kérdései - 4. A disszertációk megírására szolgáló tanulmányi szabadságok 1960 első félévében
m P a c h Zsigmond rál szerint azon az uton kell elindulnunk, ame yet Háy elvtárs jelölt meg. Azzal az elgondolással kapcsolatban, hogy az első éves fizikai munkán lévő hallgatók heti 4-6 órában egyete mi oktatást is kapjanak, hangoztatja, hogy ebben az esetben más felépítésű tantervbeb részesülnének, mint azok, akik nem ilyen előzménry el folytatják tanulmányaikat, akik tehát a valóságos első évben kapják meg mindazt, amit' a fizikai munkában résztvevő hallgatók két évre elnyújtva kapnak meg. Figyelemmel kell kisérni, hogy a többi egyetem hogyan oldja meg ezt a kérdést, mert valószinű, hogy egyes egyetemeken sokkal nagyobb akadályokba ütközik ennek a kérdésnek a megoldása, a legkülönbözőbb módon fognak olyan javaslatokat tenni, amelyekben t s3ék-lássék módon szerepel a fizikai munka problémja és ilyen körülmények között Egyetemünk nem lesz konkurrenciaképes. László xmre rámutat, hogy a Szovjetunióban sem volt egyszerű dolog a szülőket meggyőzni ennek a módszernek a helyességéről. A leningrádi főiskolán pl. azt mondották, hogy sok esetben még álla;ni és pártfunk* cionáriusokat is meg kellett ggÓzni enit k a módszernek az előnyeiről, az oktatás kilép abból a keretből, amelyben eddig volt, most már nemcsak a minisztériumnek, nemcsak a tanácsi szerveknek az ügye, hanem igen szélesen kiterjedt társadalmi üg£yé vált. Ha ezeket a reformokat meg akarjuk valósitani, nem elég, ha csak a minisztérium tesz erőfeszítéseket, hanem a vállalatoknak is teljes mértékből át kell han olódniok abban az irányban, hogy a reformot támogassák. Ha a reformot meg akarjuk valósitani, bizor^ os, hogy négy év keretébe nem szoritható bele. Háy elvtárs javaslata abban az esetben igen célravezető, ha már a hallgatóság felvételét igen nagy mértékben tudjuk biztosítani közvetkenül a termelésből. iimi a más főiskolákkal való versenyképességet illeti, elmondja, hogy a minisztérium reformbizottsága az összes iskolák javaslatait egyesíti, ezek kormáry bizottság elé kerülnek, az országgyűlés pedig törvénnyel kívánja ezt a kérdést rendezni. Elnök rámutat, hogy ab elméletnek a gyakorlattal való összekapcsolása kérdését és a fizikai munka kérdését egy külső szakemberek bevonásával - körülbelül 30 főről lehetne szó - tartott ankéton ellene megtárgyalni. A szakemberek listáját László elvtérs készitse el. Az ankét megtartásának határideje 1 hét. Olyan anyagot kell előterjeszteni, amely tartalmazza azt, hogy a Szovjetunióban milyen megoldást vezettek be, tartalmazza a mai vitát. Az ankét anyagát és a többi pontra nézve az előbb emlitett elvtársak álta 1 készitett agyagokat is 3&erkssztő bizottság elé kel terjeszteni. A szerkesztő bizottság tagjaiul javasolja László, Erdei és Dikics elvtársakat. A ítelclős elvtársak az eg/es részekhez december 10-ig készítsék el az anyagot, a szerkesztés munkája december 17-ig tartson, december 23-ára Egyetemi Tanácsülést kell összehívni, amely megtárgyalja az összesített anyagot. Ha a minisztérium ragaszkodnék a december 21-i határidőhöz, az Egyetemi Tanács ülését előbb kell megtartani. Az kt napirendi pfant tárgyaláasa. AZ Egyetemi Tanács ugy dönt^ hogyhárom hónapi szabadságra javasolja Csapó László, Erdős Tibor, ^ollacsek András elvtársakat^ valamint Szabados ^Jina elvt=rsnőt._[/llé Lajos és Drechsler László elvtársak számára egy-egy hónapos szabadságot javasol. Felkéri Vörös elvtársat, figyelmeztesse Csapó elvtársat , hogy egy alnr-r -ii •pffriainfrwftiAá a jj^r kapott tanulmányi szabadságot. Jelenlegi'szabadságát csak akkor vegye ki, ha disszertációját valóban megirja.
