Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960

1959. november 24. - 1. Egyetemünkre való jelentkezés előmozdításának tervezete - 2. A szakok, illetve tanszékek vizsgálatára alakuló szakbizottságok munkaprogramja - 3. A felsőoktatás továbbfejlesztésének fő kérdései - 4. A disszertációk megírására szolgáló tanulmányi szabadságok 1960 első félévében

-5megtennie, innék alapján Háy elvtárs megbízása köv tkeztében készitette el a tárgyalás alatt álló előterjesztést a felsőoktatási reform keretében megvalósítandó közgazdászképzés átszervezéséről, A javaslat elkészítésénél a szovjet tapasztalat kra támaszkodott. Javaslatát nzy tekinti, mint a feladat megoldásának egy variánsát, a megoldásnak első megközelítését. Elnök rámutat, hogy a minisztérium irány elveinek - amelyeket "A felsoktatás továbbfejlesztésének fő kérdései" anyag tartalmaz - megfelelően kell az Egyetem javaslatát elkészíteni. Az 1. ponttal kapcsold toa részt - előképzettség, felvételek, fizikai munka, elosztá; - Sásdi István elvtárs, a 2. ponttal kapcsolatos részt - az elmélet összekapcsolása a gyakprlattal - László Imre elvtárs, a világnézeti, politikai neveléssel kapcsolatos részt Vörös Gyula elvtárs, a káderkérdésekkel kapcsolatos r azt Bedő Gyula elvtárs, a levelező oktatásai kopcsolatos részt Sásdi István elvtárs dolgozza ki. Ismerteti ezutánelgondoláeát az elméletnek a gyakorlattal való összekapcsolásáról. Amikor valaki jelentkezik az Egyetem hallgatójának és ha a felvételi vizsgát sikeresen leteszi, utána az E yetem elküldi egy évre fizi ai munkára, áz illető már az Egyetem kötelékébe tartozik, az egyetemi KISz-szerve/et kapcsolatot tatt vele. Nem szakmai munkát végez az ilyen hallgató, hanem megismeri és megtanulja megbecsülni a fizikai munkát. A fizikai munkában eltöltött egy óv után elvégzi négy év alatt az * Egyetemet, megkapja a végbizonyítványt, de diplomát nem kap, csak akkor, ha előbb egy évig most már szakmai gyakorlati munkát végez, megirja és megvédi diplomamunkáját. Ez a megoldás kevés anyagi áldozatot követel a társadalomtól, az Egyetem szenpontjából ie elfogadható. Ezt a módszert, vagy ennek a módszernek egy részé ez 1960. tanévben lehetne megvalósítani ugy, hogy harminccal több iparszakos hallgatóiéi- lehetne megcsinálni ezt a kísérletet. femímju csuUludL F o r g á c s Tibor szerint az egyetlen járható ut az, amit Háy elvtárs vázolt. Felvető ik azonban a kérdés, ha a hallgatók egy éves fizikai munkára mennek, még mielőtt az Egyetemen valamit is tanultak volna, nd a biztosíték, hogy vissza is jönnek az Egyetemre az egy év után, hiszen az üzemekben többet fognak keresni, mint amengd öaztöndijuk lesz, különösen pedig akocr, ha az egy év alatt módjuk nyilik szakmunkás bizonyítványt is szerezni. Ezt a problémát azokkal ^z üzemekkel is meg kell tárgyalni, ahová a hallgatók fizikai munkára mennek* 4 0 1 1 é Lajos csehszlovák tapasztalatait ismerteti. A prágai közgazdasági főÍ3kol=n az idei tanévben az első évre felvett hallgatókat ipari üzemekbe helyezik fizikai munkára. . zek a hallgatók heti 4-6 órára esti hallgatókként bejárnak az egyetemre olyan tárgyakat tanulni és az első év végén olyantárgyakból vizsgáznak, amelyekhez nem szükséges a gyakorlat olyan mértékben, mint a többi tárgyaknál. Ilyen tárgyak: gazdaságtörténet, gazdaságföldrajz, politikai gazdaságtan. Ez a módszer kapcsolat t teremt az Egyetem és a hallgató között, elesik tehát Forgács elvt rs aggálya. Csehszlovákiában sokkal több diákotthon vanj mint nálunk, igy ebben a vonatkozás ban kevesebb probléma merül fel. ^z egyetemi képzés tartama Csehszlovákiában öt év, még nem vizsgálták eg azt, hogy ez a rendszer szükségessé teszi-e a tanulmányi idő meghosszabbítását. Elképzelhetetlennek tartja, hogy nálunk párhuzanosan történ ék a beiskolázás, tehát legyenek olyanok, akik üzemben dolgozndc és emellett bejárnak az Egyetemre, ugyanakkor legyenek rendes nappali tagozatra járók is. A kontraszelekció kérdésével kapcsolatban megállapítja: előnyösebb helyzetben vannak azok a hallgatók, akik - mert jobb képességűek —