Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959

1959. május 11. - 1. Jelentés a Népgazdaság tervezése tananyag felülvizsgálatáról. Előadó: Dr. Ganczer Sándor adjunktus - 2. Beszámoló a Kereskedelmi és az Ipari Kar által felülvizsgálandó. tananyagokról. Előadó: Bognár József dékán, Dr. Huszár Géza dékán - 3. Jelentés az állami ideológiai oktatásról. Előadó: Vörös Gyula tanszékvezető docens - 4. A levelező tagozat tantervi javaslata. Előadó: Kováts Dezsőné dr. - 5. Javaslat a délelőtti tagozat tantervének módosítására. Előadó: Deák Károlyné dr. - 6. Jelentés az 1959/60-as tanévre tervezett gyakorlatokról és szakszemináriumokról. Előadó: Deák Károlyné dr. - 7. Egyebek

-2/ ' állami beavatkozásból vezethető le. Ezzel kapcsolatban megjegyzi, általában hiba az, ha a rokon tanszékek nern kapcsolódnak be hatékonyan egymás anyagainak megvitatásába. Javasolja, hogy a Morva és Vörös elvtársak részéről felmerült elvi jelen-* tőségi biráló megjegyzéseket a Tanszék mégegyszer vitassa meg, éspedig a Politikai Gazdaságtan Tansz k egyes munkatársainak bevonásával. a b,/ ponttal kapcsolatban elnök hangsúlyozza, hogy az utolsó bekezdésben emiitett hiányosságot feltétlenül pótolni kell. Arra kell törekedni, hogy a hallgatók vérévé váljék az, hogy tervezni részletterületen is csak ugy lehet, ha az egészet látják maguk előtt. Az összefüggéseket kell látniuk és az anyagot ugy kell kidolgozni, hogy az összefüggések jelentősége a hallgatók előtt világossá váljék. Rámutat, hogy a c./ pontban merült fel a kapitalista tervezési kísérletek kérdése. Részletekbe menően ezekkel nem kell foglalkozni, hanem ehelyett az elvi alapokat kell megismertetni a hallgatókkal: meg kell mutatni, miért nem lehet tervgazdaság a kapitalizmusban, ugyanakkor miért törvényszerű ez szocialista viszonyok között. Haász Árpád bejelenti, hogy tanszékének dolgozói is, de főleg Szabó elvtárs vett részt az anyag vitájában, aki sok helyen utalt arra, hogy konkrétabban kell támaszkodnia a Képgazdaság tervezése Tanszéknek a Pol.Gazd. Tanszék anyagára. Felkérte Szabó elvtársat, hogy észrevételeit írásban fektesse le, különösen kiemelve azt, hol tartja szükségesnek a két tanszék kooperációját. Ez az Írásbeli feljegyzés a mai napig még nem készült el. Ollé Lajos hiányolja, hogy a jelentésben nem szerepel az a vitában felmerült észrevétel, hogy a tananyag oktatása során az egyes fogalmak és módszer k ismertetésénél tudatosan arra kell törekednie a Tanszéknek, hogy a mutatószámok oktatásánál térjen ki arra, hogy ezek a mutatószámok csak megközelítését jelentik a2 elméleti kategóriáknak, amit a mutatószámok segítségével való tervezésnél figyelembe kell fenni. Ad,/ ponttal kapcsolatban elnök rámutat: A távlati tervezéssel külön fejezetben kell foglalkozni. Távlati tervezés nélkül nem kielégítő a rövid időszakra való tervezés sem. Távlati tervezés nélkül történő tervezés tervezési munkánk fogyatékosságát tükrözte. Bognár József teljesen egyetért Háy elvtárs véleményárel. Hangsúlyozza, hogy egy sereg olyan tényező van a gazdasági életben, amelyet rövid idő alatt nem lehet megfelelően befolyásolni, ennek következtében a távlati tervezésben kerülnek előtérbe azok a ga^daságvezetési módszerek, amelyek a jelenségeket kialakító tényezőket m ^változtatják. Nem helyes az előterjesztésnek az a megjegyzése, hogy 1957-ben ennek a jelentősége nem lett volna még egészen világos, mert hiszen már 1956-ban hozott a KGST olyan határozatot, amely a szocialista országok közötti gazdasági egymüttmüködós fő formájává a tavlati tervezést teszi.