Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959

1958. december 29. - 1. A karok beszámolója a tudományos munkáról, az aspiránsok helyzetéről és a tudományos ülésszakról. Előadók: a dékánok - 2. A tudományos ülésszak értékelése. Előadó: Bognár elvtárs - 3. A tananyagok átfedésére vonatkozó vizsgálat eredménye /elemzés, statisztika, számvitel/ Előadó: Wilcsek Jenő

/ - 16 i az egyetemhez - a két kurzust ö.ssz« lehetne kaocsolni, de természetesen bizonyos.eltérések akkor is lennének. ^ t ntervek kialakításától nem 1-. . t függővé tenni a tanfolyam felállita.ára vonatkozó döntést, mert ez bosszú időt venne igénybe, márpedig a Belkereskedelmi Minisztérium javaslata hetek óta az illetékes.szervek előtt fekszik, tehát minél gyorsabban meg kell történnie az állasfoglalásnak. G a n c z e r Sándor ismételten angsul ózza, hogy nem ért egyet azzal, aogy az egyetemi képzés mellett főiskolai kép. és is follyék. Arról le a t <szé< 1*062 ^'különböző közgazdasági munkakörökbea dolgozó elvtársa4 U vérképzését az egyetem magára vállalja annak érdőkében, bog;-' szakmai szinvonalak megfelelő legyen. Tajda elvt rss.,2 ellentétben ...s a véleménye, ho .y ha a félállásokban az oktatók megfelelő szakmai ismeretekre tesznek szert, sokkal elyesebb ez a módszer, mintaa oktató munkával agyon tenelik őket. F o g a r a s István, meggyőződése, hogy ha a belkereskedelmi főiskola létrejön, ilye» követelménnyel más intézmények is fellépnek. A Figyelő paris felvetette egy üzemgazdasági főiskola létesítésének ¡a gondolatat,, esetleg a Közgazdaségtudömányi Egyetemen belül. A faiskola

1 létesitesének feltétlenül egyik előfeltétele annak elhatározása, milyen diplomát adjon és mire képei ipsén a. főiskola és az egyetem. Hivatkozik a Számviteli Főiskolára, amely , éveken kelresztül ugyanolyan kőz,azdas ' t-adományi oklevelet adott ki, mi it az egyetem. Az a véleméa,, «, ogy képesítéshez lehet kötni az állasokat /szükség "cetén ez alól az átmeneti időben szél. s körben adhatók felfele t*s,ek/ es el kell n&tórozni, milyen állások betöltésére jogosét a/z je^yetém és milyenekre a főiskolai jellegű tanfolyam, h . égyáltalánjsz« ívénünk ilyet. E 1 n ök ezzfl kapcsolatban rámutat, hogy az előterjesztés mas helyen t- rtaijiazzaj; foglalkozni kell egyes állásoknak egyetemi végzettség ,ez

kkötésévé 1-. 3 z u h a i Miklós ra .mufc t; a középiskola elvégzése út in csábit óbb lesz, ho, / e J

v .roméves isoabozs főiskolára menjenek a hallgatók, mint az ötéves egyetemre. Milyen remény wan arra, hogy az egyetem ilyen körülmények között színvonalas oktatást tud fenntartani? Lo-t z a cél, hogy a termelő munkából jöjjenek az egyetemre. Ezt sem lehet biztosítani, ha megvalósul a főiskola. De ezenkivül «z;£4--ga]das néhány tanszéknek olyan arányú megterhelését jelenten^, - -afég akköb is, na sikerülne uj statusokat szerezni - amely' * $fr^ömányoás, munka végzését hátrány san befolyásolná. Az egye'tem--perspektivikus tervének az a központi kérdése,hogyan lehat emelni a közgazdászok szakmai képzettségét. Ennek figyelembevételével azt az utat kellene járni, hogy akiknek nincs középiskolai végzettségük, előbb végezzek el a dolgozók középiskoláját, azután iratkozzanak 'be az egyetemre levelező hall£. tónak. Fem szabad visszalépni és megelegedni főiskolai képzessel, amikor megvan a lenetőség az egyetemi végzetcség megszerzésére. Haász Árpád megállapítja; elfogadva azt a kiindulási pontot, hogy a főiskolai jellegű tanfolyamot vagy z egyet«men, vagy másutt megcsinálják, néhány meggondolást akkor is figyelembe kell venni. Mindenek előtt meg kell vizsgálni, meddig tud az egyetem elmenni, ha más intézmények részéről is aasonló kivanság