Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959
1959. május 11. - 1. Jelentés a Népgazdaság tervezése tananyag felülvizsgálatáról. Előadó: Dr. Ganczer Sándor adjunktus - 2. Beszámoló a Kereskedelmi és az Ipari Kar által felülvizsgálandó. tananyagokról. Előadó: Bognár József dékán, Dr. Huszár Géza dékán - 3. Jelentés az állami ideológiai oktatásról. Előadó: Vörös Gyula tanszékvezető docens - 4. A levelező tagozat tantervi javaslata. Előadó: Kováts Dezsőné dr. - 5. Javaslat a délelőtti tagozat tantervének módosítására. Előadó: Deák Károlyné dr. - 6. Jelentés az 1959/60-as tanévre tervezett gyakorlatokról és szakszemináriumokról. Előadó: Deák Károlyné dr. - 7. Egyebek
Jelentés az állami ideológia i oktatásról a z Egy etemi Tanácsnak , Az ideológiai oktatás programjába 12 előadást vettünk: három-három előadást a kultura kérdéseiről, a természettudomány világnézetig problémáiról, a nemzetközi politikáról és a gazdasági kérdésekről; továbbá az őszi tudományos ülésszakon való részvétéit. Tervbevettük, hogy három konferenciát tartunk. Ennek a programnak az volt a^célja, hogy Egyetemünk jellegének megfelelően szélesítsük a résztvevők /túlnyomórészt oktatók/ látókorét a tudomány és a kultura különféle területivel kapcsolatos világnézeti kérdésekben. Az oktatásra az Egyetem 97 dolgozója jelentkezett. A tervesett 12 előadás közül öt hangzott el: 1./ A Kinai Népköztársaságról /Tálas Barna/, 2./ az MSZMP művelődési politikájának irányelveiről /Orbán László/ 3./ az életszínvonal és táplálkozás kérdéséről /Tarján R./ 4./ a szocialista realizmusról /Szigeti József/ és 5./ a jelenkori biológia problémáiról /Törő Imre/. Egy előadás májusban még sorrakerül: a német kérdésről /felkért előadó Péter János/. A programban szereplő további hat előadás elmarad. A konferenciák közül egyet megtartottunk a párt művelődéspolitikai irányelveiről, egyet pedig május végérc szervezünk meg a SZKP XXI. kongresszusáról; a harmadik konfcrcnciát elhagyjuk. A programot tehát csak félig valósítjuk mog. Az elmaradás okai: a túlsókra tervezett előadás és az egyetemi program zsúfoltsága /két tudományos ülésszak, ünnepély-sorozatok/. Jobb szervezéssel elérhettük volna, hogy egy, vagy két előadással többet tartsanak mog. Az előadásokon a részvétel különböző volt: az első, a második és. a neg vcdik előadáson 2-3oo, a másik kettőn 3o-nál kevesebb volt a hallgatók száma. A művelődéspolitikával foglalkozó csoportos konferenciákon az oktatásra jelentkezetteknek csak egynegyede jelent meg. Az előadások jók és többségükben érdekesek voltak, a megjelentek érdeklődéssel is hallgatták végig. A konferenciákon a résztvevők aktivak voltak, főképp a közoktatás kérdéseiről szóltak hozzá. Negatívum, hogy az o téren elkövetett hibákról aránytalanul sok szó esett és keveset foglalkoztak az egyetemi feladatokkal, de a konferenciák jó oldalai domborodtak ki: a hozzászóló^ világosan látták a burzsoá ideológiai hatás veszélyességét és az ezzel ösazöfüggő je- • lorílegi problémákat. összefoglalóan azonban a^t kell megállapítani, hogy az ideológiai oktatás eredménye nem kielégítő, mindenekelőtt azért, mert a jelentkezőt tok nagy része nem jelent mog az előadásokon és a konfcrenciákon. Ennek okai egyrészt a szervezés gyengeségei: már induláskor hibát követtünk cl azzal, hogy a 12 előadásból szabadon választható 9-et ajánlottunk meghallgatásra s igy a mogjelenés ellenőrzése nehézkessé vált; több esetben előfordult, hogy az oktatási bizottság közléseit nem, vagy csak késve továbbították. Az első rossz tapasztalatok után személyenként felhívtuk ugyan a figyelmet arra, hogy akik jelentkeztek,
