Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959

1959. május 11. - 1. Jelentés a Népgazdaság tervezése tananyag felülvizsgálatáról. Előadó: Dr. Ganczer Sándor adjunktus - 2. Beszámoló a Kereskedelmi és az Ipari Kar által felülvizsgálandó. tananyagokról. Előadó: Bognár József dékán, Dr. Huszár Géza dékán - 3. Jelentés az állami ideológiai oktatásról. Előadó: Vörös Gyula tanszékvezető docens - 4. A levelező tagozat tantervi javaslata. Előadó: Kováts Dezsőné dr. - 5. Javaslat a délelőtti tagozat tantervének módosítására. Előadó: Deák Károlyné dr. - 6. Jelentés az 1959/60-as tanévre tervezett gyakorlatokról és szakszemináriumokról. Előadó: Deák Károlyné dr. - 7. Egyebek

azok kötelesek résztvenni az előadásokc csökön, ennek azonban csak kevés volt a hatása. L„ Ls a gyenge eredménynek az az oka, liogy sokan érdektelenek és luioslegos tehernek tartják az állami ideológiai oktatást, ugy érzik, fontosabb munkától vesz .el időt, Sok esetben - kimondva, vagy nem - olyan ellenvetéssel élnek, hogy mi jelentős részben úgyis ideológiai tárgyakat tanitunk, elég az ezekkel való foglalkozás. Ebben az érvelésben van igazság, mégsem helyes, inert az egyoldalúság igy is fennáll és elég nagy a s tájékozatlanság a szaktárgyon kivüli kérdésekben. Ezt mutatják pl, egyes, az ideológiai oktatás keretében tartott /pl. a szocialista realizmusról, vagy a természettudományi kérdésekről szóló/ előadások után hallható megnyilatkozások: "jó, hogy valamelyest tájékozódtunk ezekről a dolgokról, mert igen keveset értünk hozzá", stb. Az 1959/60. tanévre vonatkozólag a következőket javasoljuk: I. Az állami ideológiai oktatás sikerét mindenek előtt megfelelő meggyőző és szervező munkával kell biztositani. Az Egyetem vezetése és a tanszékvezetők már a tanév elejétől igyekezzenek megértetni a világnézeti oktatásban való részvétel fontosságát, majd az oktatási bizottság irányításával és segítségével rendszeresen ellenőrizni a munkát. II. Annak a minisztériumi - saját tapasztalatunk szerint is helyes intenciónak megfelelően, hogy most már no az előadásos forma legyen a propaganda fő eszköze, hanem olyan, amely a résztvevők aktivitását növeli, tehát a konferencia, a csoportos megbeszélés, a követkehő program látszik célszerűnek: 1./ Tartsunk négy konferenciát, a./ egyet filozófiai témából /pl. az ellentmondások szerepe a szocialista társadalom fejlődésében/, b.'/ egyet időszerű közgazdasági elméleti kérdésről /pl. a termelési viszonyok fejlődése a szocializmusban/, . c./ egyet a mai munkásmozgalom elméleti kérdéseiről /pl, a revizioniamus és a dogmát izmus elleni harc eredményeiről és problémáiról/; d,/ ezenkívül egyet a MSZMP ezévi kongresszusának anyagából, %y-ogy konferenciára 3-4oo oldalnyi irodalmat dolgozzanak fel a résztvevők, 2./ A konferenciák témájához kapcsolódjanak előadások, mindegyikhez o'gy-ogy. Ezonkivül beállíthatunk egy, vagy két más, időszerű témával foglalkozó előadást, III. Egyik kifejlesztendő forma lehet; egyes - az állami ideológiai képzés szempontjából számításba jövő - témákról szóló tanszéi elméletiszakmai viták általánossá tétele, szélescbbkörü megszervezése, esetleg szabadabb formájú vita, ankét rendezése egy-egy fontos és időszerű ideológiai kérdésről. Vörös C-yula s.k, 314/25/1959.