Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958
1958. április 10. - 1. A Javaslat a délelőtti hallgatók tanulmányi idejének öt évre való felemelésére - 2. A vizsgaszabályzat tervezet megvitatása - 3. Egyebek - a/ Bejelentés a Szovjetunióba kiküldhető hároméves aspirantúra lehetőségeiről - b/ Bejelentés a kiváló hallgatók Felsőoktatási Tanulmányi Érdeméremmel való kitüntetésre vonatkozó javaslat elkészítéséről - c/ Bejelentés levelező hallgatók vizsgáinak állásáról
-2 — érdemben nem változna meg, ugy kiegészítésként hozzá kellene 'tenni, hogyha a hallgató az aláirás feltételeit bizonyos időn belül nem pótolja, ugy a féléve még akkor is érvénytelen, ha a többi tárgyból sikeresen levizsgázott,,. Ez esetben nyilvánvaló, hogy az újbóli beiratkozáskor előbbi eredményes vizsgái érvényteleneké 5. §. /l/ pontja kimondja a vizsgák nyilvánosságát., Ezt tan- -» székeink elvileg helyeslik, bár egyes helyeken pl.a Matematika tanszéken felvetődött, hogy nrecizebben kellene kifejezni mennyiben legyenek a vizsgák "nyilvánosak^. A 6.§. /3/ pontjával kapcsolatban több észrevétel hangzott el: k tervezet a vélemények sss-int az átlagszámításnak nem helyes mddsz.rét alkalmazta. Egyes esetekben ugyanis az ilyen számitá's a szigorlatoknak a reálisnál nagyobb súlyt ad és nem veszi figyelembe az egyes kollégiumok: óraszámának arányait. A / A/ ponttal kapcsolatban az alábbi javaslatok érkezteks A Matematika tanszék a 4,75-ös jeles átlag helyett 4,65, a i 3,75-ös jó átlag helyett 3,65-ös javitást kér. Mig az Altalános karon melynek tanszékei általában egyetértenek azzal, hogy az átlagoknak a tervezet szerinti megállapítása nem helyes - az a javaslat, hogy az átlag jegy o,51~o,49-ig tartana. Pl. a jó tanulmányi átlag 3,51-4,49-ig. II. Fejezet. A.II» Fejezettel kapcsolatban az Ipargazdaságtan tanszék résziről felvetődött> hogy helyes volna előirni, hogy a tanterv egy tanévben maximum 3 szigorlatot és egy-egy félévben maximum 6 vizsgát irányozhat, elő. Meg kell jegyeznem, hogy a magunk részéről nem tartanánk szükségesnek, hogy a tervezőt ezt a megszorítást tartalmazza. Véleményünk szerint ennek a tervezetnek aa előbbihez képest épen egyik pozitivuma, hogy több fontos kérdés eldöntését az egyetemre bízza* Az egyet-m tantervkészítői figyelembevéve a helyi adottságokat úgyis arra törekednek, hogy a tanszék által egyébként helycsen felvetett vizsgaszámarányokat tartsák. A A 7-.. § i /3/ pontjának fogalmazása helytelen álláspontot tükröz és ellentétben áll a 8. §. /5/ pontjával. Egyes tárgyaknál az Írásbeli a kollokvium vagy szigorlat szervas része, ezt a tárgyak jellege határozza meg. Pl, egyetemünk viszonylatában a statisztika, könyvvitel és a matematika ilyen tárgy, A tefvezet ezt a szigorlatok t-ilntetében el is ismeri. Mig a kollokviumoknál az Írásbeli feladatok megoldásáról csak mint "előzetes" kiegészitő dologról beszél B Feltételezhető, ho^y a tervezet készitője itt szöveges dolgozatok elkészitésére gondolt csak és rien számszerű, gyakorlati feladatokra. ~ ^ Ugyanezen §, /A/ pontja felveti az előzetes vizsgák lehetőségét. Véleményünk szerint az utolsó hetek tanulmányi munkájának érdekében helyes, ha tanszékvezető javaslata álapján a Rektor engedélyezi az előzetes vizsgákat y 422/c/2o/58, >i
