Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958

1958. május 6. - 1. Javaslat az 1958/59. évi tanév előkészítésére vonatkozóan /Az 1958/59. tanév délelőtti tagozat javasolt tantervei / Előadó: László Imre - 2. A „B”-szakos tanárképzés javasolt perspektivikus tanterve. Előadó: Horváth Jenő

4 - 6 és módszertani kérdéseiről tartott tanszékvezetői értekezlet, valamint egyes Kari Tanácsülések - különösen az Általános Köz-' gazdasági Kari - jelentősen előrevitték a problémák megoldását. Az uj szemináriumi rendszer idén tapasztalt sokrétű problémái közül az alábbi főkérdésekkel foglalkozunk,. a./ Általánosan kialakult álláspont már, hogy a szemináriumok nemcsak a hallgatók szempontjából 'jelentenek követelmény emelést, hanem az oktatókra nézve is, amennyiben több helyen /pl. Gazdaságtörténet tanszék/ a szemináriumok témái a szemináriumot tartó oktató tudományos munkájának egyrészét képezi. A jövőben ezt az irányzatot lehetőséghez képest kívánatos továbbfejleszteni olymódon, hogy esetleges alap s z e min ár iumon kívül speciális szemináriumok is meghirdet he tők legyeinek /pl. a népgazdaság tervezése főbb kérdései alapszemináriumon kivül a mezőgazdaság per- * spektivikus.tervezése speciális szeminárium/. b./ Helyénvalónak tartjuk az Általános Kari Tanács megállapítását, hogy tartalmát és módszerét tekintve külön csoportba kell sorolni az I. és sok esetben a II. évfolyam és külön a III. és IV. évfolyam szemináriumait. Mindkét szemináriumi tipus a hallgatók által előzetesen átvett irodalomra épül fel, az alsóbb szemináriumi tipusban azonban a főcél a hallgatóság megismertetése a tananyag főkérdésoivel és bevezetése a tudományág szakirodalmába. A hallgatók tehát ilyenformán elsajátítják az irodalom olvasásának módját, az olvasott anyag helyes értelmezését•és., a viták során önálló Véleményalkotásra is készséget szereznek. Ebből a szemináriumi tipusból legfejlettebbnek tekinthetők a Gazdaságtörténeti tanszék proszemináriumai,'dó ezt a célt igyekeznek elérni a Filozófiatörténet szemináriumai is. A Politikai gazdaságtan szemináriumainál különösen az I. évfolyamon még mindig anyagkövető jellegű szemináriumok vannak, melyek lényegében nem jelentenek előrelepést.a korábbiakhoz képost. A Politikai gazdaságtan tanszék helyesen látja, hogy ezzel a rendszerrel feltétlenül szakítani kell, ezt célozza Sipos Aladár adjunktus elvtárs jövő tanévre vonatkozó javaslata is, melyet a

; közeljövőben vitatnak meg. /A fjavaslat lényege: -az anyagkövető szemináriumok felszámolása a politikai gazdaságtan oktatásában./ c./ A felsőbb évfolyamok szemináriumai más jellegűek; tárjuk specializáltabb, mint az alsóbb évfolyamoké, -^zek a szemináriumok egyrészt segitik a hallgatókat a tananyag egyes olyan problémáinak megvitatásában, amelyekkel az előadások behatóan nem foglalkoznak, másrészt serkentik az irodalom olyan jellegű feldolgozására, amely előmozditja a hallgatók önálló munkáját. 0zeknél a szemináriumoknál a referátumos rendszer alkalmazása csaknem általános. Jó referátumok készültek pl. a Közgazdaság elméletek története egyes tárgyköréből. Itt még egyéb szemináriumokat is felsorolhatnánk. Több helyen a referátum egy későbbi publikáció /doktori disszertáció/ nyers kidolgozásának perspektívájával készül / Nemzetközi gazdasági és politikai ismeretek./ 495/3o/1958.