Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958

1958. január 27. - 1. Az egyetemen folyó tudományos munka értékelése. Előadó: Bognár József - 2. Az ötéves külkereskedelmi képzés szaktematikájának megvitatása. Előadók: Bognár József, Vajda Imre - 3. Gyárfás Anna okleveles közgazda doktori szigorlattal kapcsolatos kérdései. Előadó: Sásdi István

H a á s z Árpád nézete szerint nincs szükség a tudományos kutatómunka szervezeti formáinak kidolgozására külön bizottság felállítására. Ez a munka elsősorban a dékánok feladata. A tudományos terveket egységes alapokon kell megállapítani, az egyes karok nem mérhetnek különböző mértékkel. Hangsúlyozza, hogy szoros összeköttetést kell létesíteni a Tudományos Akadémiával és a Közgazdaságtudományi Intézettel a tudományos együttműködés érdekében* Az aspiránsok helyzete teljesen rendezetlen. A minisztérium ezzel kapcsolatban hivatkozik egy 1956. augusztus 19-i utasítására, amelyről az* egész minisztériumban csak egy ember tud, ő is szabadságon van. Ilyen körülmények között eredményes munkát nem lehet végezni. A minisztériumnak és az Akadémiának feladata lenne, hogy az aspiránsképzés irányelveit megszabja, azonban 1953* óta - tudomása szerint - erre vonatkozó rendelkezés nem jelent meg. Az aspiráns jelöltek nem tudják, miből kell vizsgázniok, miből nem, egyáltalán, hogy mi a teendőjük. Bogaras István hangsúlyozza: szükséges a helyes tudományos célkitűzés megadása az egyes tudományos feladatoknál. Ez pedig elsősorban a tapasztalatokkal rendelkező vezetők feladata. A tudományos kutatómunka fejlesztésének egyik nélkülözhetetlen eszköze a munkafegyelem megszilárdítása és az indokolatlan túlterhelés csökkentése, ugyanakkor a végrehajtás szigorú ellenőrzése. Kiemeli a tudományos intézetekkel és más szervekkel való kapcsolat fontosságát, rámutatva, hogy nem általában kell ezeket a kapcsolatokat megteremteni, hanem konkréten tanszékeimként, meghatározott kérdésekben. Véleménye szerint egy munka tudományos jellegének megítélésénél mindig az adott körülményekből kell kiindulni, tehát nem lehet általánosítani, egységes mértéket megállapítani. Ebből a meggondolásból kiindulva doktori disszertációk is minősíthetők tudományos munkának. R é c z e 1 László hiányolja, hogy az előterjesztés nem tartalmaz javaslatokat a teendőkre. Hangsúlyozza, hogy a tudományos munka végzése és elbírálása tekintetében más mérték alapján kell mérni a fiatal oktatókat és a tanszékvezetőket, docenseket, kandidátusokat. Az előterjesztésben szereplő hiányosságok: a nyelvtudás hiánya, a túlterhelés, az anyagi gondok, a külföldi tanulmányutak hiánya hozzájárulnak ahha% hogy a tudományos munka egyesek számára nem vonzó. Az anyagi gondok enyhítésén nem elsősorban az egyetem tud munkálkodni. Ami a nyelvtudást illeti, bizonyos kedvezmények megadásánál feltételnek kell tekinteni a nyelvtudást. Ugyancsák hiányolja, hogy az előterjesztés nem tartalmaz konkrét javaslatokat a tennivalókra nézve. Véleménye szerint is hiányos a függelék. Bácskai Tamás szükségesnek tartja, hog^ negyedévenkét szükebbkörü. a tanszékek munkatervében szereplő dolgozatokat megtárgyaló vitákat rendezzen az qgyetem. Ez nemcsak azokat ösztönözné, akik a dolgozatokat készítették, hanem alkalmas lenne a Haász elvtárs emiitette egységes irányelvek kialakítására is, de hozzájárulna a tanszékek közötti koordináció megteremtéséhez is. 1/ á s z 1 ó Imre véleménye szerint fiatal oktatók doktori disszertációja tudományos munkának minősíthető. Megállapítja, hogy a 4-5 évvel ezelőtti színvonalhoz képest kiszélesedett a tudományos munkára való törekvéw, sőt, mér szár mottevő eredményekről is lehet beszélni. Ezt tükrözi az előterjesztés melléklete is.