Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1956

1956. április 26. - Az SZKP XX. kongresszusának tanulságai egyetemünk oktató-, nevelő és tudományos munkája szempontjából

a politikai gazdaságtan tanulmányozáságan az előrehaladás az országon belüli fejlődéstől, elválaszthatatlan az oktatók számárá is. Most mindenki boldogan állapit ja meg, tényleg örülünk, hojy harcolhatunk a dogmatizmus ellen, felszabadultunk e csomó megkötöttségtől, de hallatlanul a kezdet kezdetén Vigyuri ezekben a kérdésekben.Elég sokat forgok politikai gazdaságtani oktatók és politikai gazdaságtannal tudományosan foglalkozó emberek között. Azt tapasztalatom, hogy az elmúlt időszak egyes tételeivel kapcsolatos kétségek kinyilvánítása ugy történik, hogy az illető hatalmas rukkot vesz magának, elhatározza, hogy milyen bátor lesz és akkor valami kicsit mond. Vegyünk olyan kérdést, mint az abszlut elnyomorodás. Tiz politik gazdaságtani oktató közül kilencnek ezzel kapcsolatban a legnagyobb problémái vannak,de nem állnak elő ezekkel.Amikor Haász elvtárséknál vita folyt, ennek többé-kevésbé hangot adtak,de az országban,előadásokban,sajtóban még semmi nyoma ennek•Ugyanígy van a többi kérdésekkel és ez alól én sem vagyok kivétel. Fogok Írni egy cikket vita alapján a Közgazdasági Szemlébe a dzocializmus politikai gazdaságtana tankönyvének 2.kiadágáról. Igyekszem saját véleményemet és mások véleményét felhasználni, megmondani, !>• meg kell mondanom, hogy amikor otthon ülök és próbálom a cikket elkészíteni, ezerféle óvatoskodás van bennem, hogy ezt azért mégis vigyázva, ezt na ;yon szabatosan, luegfontolva és ez igy megy végig az egé vonalon. A közgazdászoknak is,de nemcsak a közgazdászoknak bátorításra van sgükségük,nemcsak általános bátorításra,-mert most már, hála istennek ilyet kapunk, hanem egy olyan bátorításra, hogy z országban a fejlődés, a párton és országon belü! demokrácia a szabad vita, a kritika kibontakozásának irányában halad- olyasféle irányításban halad, mint például Lengyelorszá ban. -Részen röviden szeretnék foglalkozni azzal a bírálattal, amelyet Újhegyi elvtárs gyakorolt a nemzeti jövedelemből megjelent cikkemről. Nem akarom ezt a cikket különösképpen megvédeni. Újhegyi elvtárs kritikájának szellemével még egyet is értek. Nem akarom megvédeni azért, mert nézetem szerint ebben a cikben nem az a hiba, ami benne van. Azért, ami benne van, hajlandó vagyok felelősséget vállalni és nem tartom szükségesnek ezeket a dolgokat kijavítani. A hiba abban van,