Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1956

1956. április 26. - Az SZKP XX. kongresszusának tanulságai egyetemünk oktató-, nevelő és tudományos munkája szempontjából

h Elnök az illés megnyitása és a megjelentek üdvözlés után rámutat: a tanácskozásnak az a célja, hogy a XX. kongresszus tanulságait az egyetemi munka szempontjából vonják le és a tanuls gok birtokában indítsák el az ujabb oktató-, nevelő-és tudományos munkát. Ennek megállapítása után a következőket mondotta: A XX. kongresszus a táradalomtadományok művelőihez fordulva különösen kiemelte a politikai gazdaságtannal szemben támasztott uj követelményeket. Ezeket a követelményeket valóban mag; az élet, a szocializmus és a kommunizmus épitése veti fel. Ismere hogy a politikai gazdaságtan müvelésében is és ezzel kapcsolatban oktatásában és terjesztésében is megindult a dogmátizmus, megnyilvánult a személyi kultusz éa a kettő összeszövődése. Ismeretes, hogy a politikai gazdaságtannak minden lényeges uj tételét hosszú éveken át egy személy, Sztálin elvtárs dolgozta ki vagy deklarált) Ismeretes, hogy ez különösen gátolta a politikai gazdaságtan alko szellemben folytatott kollektív kidolgozását. Most az a feladatún] . hogy ezeknek a közgazdasági tételeknek további dogmatikus magarázgatása és kritika nélküli elfogadása helyett alapos vizsgálat tár* vá te&yük azokat abból a célból, hogy elismerjük ás továbbra is felhasználjuk mindazt, ami azokban maradandó értékű, de ugyanakkor uj tételekkel helyettesítsük azokat, amelyeket a tapasztalat nem igazolt .* Ha szabad személyes álláspontomat néhány pontban leszögí nem, Sztálin nkgy érdemének tartom, hogy rámutatott a gazdasági t< vények objektiv jellegére, rámutatott arra is, hogy a gazdasági törvények objektiv jelleggel birnak nemcsak a kapitalizmusra, hane a szocializmusra vonatkozólag is. De nagymértékben vitathatónak tartom a szocializmus gazdasági törvényeire vonatkozó egyes konkrd tételeit. Vitatható és megvitatandó, - és mindez az egyetemi munkc szempontjából is rendkivül aktuális probléma- hogy szükséges és lehetséges-e e y társadalmi alakúiét törvényszerűségeit egyetlenem alaptörvényből deduktive levezetni. Ezeket és a többi kérdéseket is alaoos, mélyreható vizsg lat tárgyává kell tennünk. Azt hiszem, hogy ennek a vizsgálatnak a csak a kezdetén vagyunk. Ami a magyar közgazdaság, gazdasági élet tanulmányozását illeti, a legfőbb probléma ma az, hogy a gazdasági valóságot materialisztikusan, vagy ha tetszik, realiéztikusan, tehát a tényeknek megfelelően tükrözzük vissza, a szó lenini