Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1956

1956. április 26. - Az SZKP XX. kongresszusának tanulságai egyetemünk oktató-, nevelő és tudományos munkája szempontjából

Markos György felszólalásában többek között hangsúlyozta: - Az elméleti vonal helytelen felfogása volt, hogy a könyvekben rasgállapitott tételeket szinte deduktív uton alkalmaztuk a gyakorlatra é3 a gyakorlati életet próbáltuk magyarázni lrögzitett tételekkel. A Szovjetunió gyakorlatát olymódon abszolutizáltuk, hogy az egyszersmindenkorra példa, az egyesből i csináltuk az általánost. Jgaz, eleinte nem volt más tapasztalat, amikor már nem volt, nem törekedtünk arra, hogy megvizsgálva a fejlődésnek különböző útjait, módjait, lehetőségeit, ebből próbáljuk kiemelni azt, ami minden szocializmust épitő országban lényeges és közös és igy nézzük meg, hogy a Szovjetunióban mi volt a speciális és mennyire alkalmazható nálunk. - Volt azonban egy másik hiba is. Az adottságokat, a realitásokat, a sajátosságokat sem vettük kellően figyelembe. UGY képzeltük, hogy a gazdálkodás absztrakt térben folyik, amely méltán pároaul a különböző homo •economicus-ok mellé. A homooeoonomicus gazdálkodhat az absztrakt térben, de az ember nem, annak reális társadalomban, reális természetföldrajzi környezetben kell gazdálkodnia. - Az elvtársak nemosak most, hanem azelőtt is nagyon sokat panaszkodtak az adatok hiánya miatt, i2n panaszkodhatnék a legerősebben, de án panas kodás helyett -ha nem adták- szereztem adatokat. Az adatközlés hiányának nemcsák az az oka, hogy egyes adatok valóban államtitkok lennének, hanem az is, hogy egyesek nem szivesen veszik, ha belátnak a kártyáikba. Szerintem elméletileg'meg lehet indokolni a TÜK sürgős megszüntetésének szükségességét. - A nehézipar elsődlegességének kérdése megdönthetetlen alaptétel nemosak a szocializmus építésében, hanem a kapitalista országokban is egyre hatalmasabb jelentőségre tesz szert. Mi itt megint példákat másoltunk le anélkül, hogy tekintetve vettük volna a nehézipar elsődlegességén belüli tág lehetőségeket. Százszáza .ék beruházásból nem kell okvetlenül 90^-nak a nehéziparra mennie. £a függ a nemzetközi helyzettől, az adottságodtól. De elfelejtjük tanítani, ho, y varinak olyan adottságok, amelyek között ez a szám arányosan alkalmazható. A XX.kongressz us rámutatott, hogy a Szovjetunióban a mesőgazdíság ebben a periódusban gyorsabban fejlődik, mint az ipar és olyan ütemben, mint a nehézipar. Ha permansen a nehézipar szalad előre, a könnyűipar és a mezőgazdaság le marad és van bizonyos szakasz, amikor a mezőgazdaságnak