Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1956

1956. április 26. - Az SZKP XX. kongresszusának tanulságai egyetemünk oktató-, nevelő és tudományos munkája szempontjából

- 12 - 2J az elvégzéséhez, amelyeket feltétlenül meg kell oldania. Ezt a kérdést azért kell szem előtt tartani, mert igen sürgős intézke­désekre van szükség a laboratóriumi rendszer kiépítésével kapcso­latban, a tanszék felszerelésével kapcsolatban. - Azok közül a területek közül, ahol a dogmatizmus elle­ni harcot oktatásunk területén sürgősen fel kell venni, az egyik az, hogy a Szovjetunió tapasztalatait egy sor vonatkozásban sema­tikusan vettük át. Természetesen olyan területen, ahol a gazda­ságtani anyagokat elsősorban a szovjet forrásokból vettük át, ahol az oktatás ilyen forrásokra támaszkodott, az ilyen jellegű hibák elkerülhetetlenek voltak. De az ilyen sematikus anyagátvételek sza­porítják a dogmatizmus lehetőségét. A másik ilyen területe a dog­aptizmusnak, hogy az egyébként teljesen helyes elméleti tételek hazai vonatkozásai teljesen kiUal kidolgozatlanok.Ez nemcsak benn$U ­ket érint, hanem érinti a közgazdaságtudomány egéssét, amelynek szintén birkóznia kell ezekkel a feladatokkal. De meg kell állapit.- ­ni, hogy egy sor olyan kérdés, mint a specializáció, & kooperáció, a koncentráció kérdései, amelynek elméleti vonatkozásaihoz nem fér kétség, hazai vonatkozásában teljesen kidolgozatlan és ezért dogma­tikus jelleget visel magán, Érezteti káros hatását az ipari oktatá • b&n is a kapitalista magyar ipar fejlődésének szubjektív értéke­lése. Ezzel a feladattal egyedül nem tudunk megbirkózni és igényt tartunk a gazdaságtörténeti tanszék segítségére, de kétségtelen, hogy ez a le^egyszarüsités, ahogy a két világháború közötti nagyar ipar problémáit kezeltük, nagyon sok kárt okozott. A magyar ipar egyoldalú fejlődését, az autarchiának vádját rásütöttük a háború előtti magyar iparra anélkül, hogy ténylegesen elemeztük volna azokat az erőket, amelyek a magyar ipar arculatát kialakították. -A dogmatizmus következő fejezetének tekintem, hogy fej­lődésünket nehézségmentesen ábrázoltuk. Az oktatás egyes elméleti tételekkel kapcsolatban nem fejthette ki teljesen azt, hogyan torzítják el a gyakorlatban. A jövőben is azt kell tanítani, hogy az önköltséget hogyan kell helyesen tervezni, de azért azt, hogy a gyakorlatb n az nem ilyen egyszerű, hogy milyen alapvető nehézségei vannak, hol torzul el ez a helyes elmélet, sokkal inkább érzékeltetni kell a hallgatók előtt, mert különben kiderül­ve a gyakorlatba meglepődnek a helyes elmélet eltorzitásán. 1 : ,t

Next

/
Thumbnails
Contents