Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1956

1956. április 26. - Az SZKP XX. kongresszusának tanulságai egyetemünk oktató-, nevelő és tudományos munkája szempontjából

—B—mmmmmmmmm^^M - H megállapítása és a káderek tervszerű elosztásának megtervezése terén. Nem először említem, hogy sok lehetüségiink lenne arra, hogy hallgatóinkat sokkal gyakorlatalsabban tanitsjuk, közelebb vigyük őket a gyakorlathoz, ha valami elképzelésünk lenne arra, hogy hallgatóink körülbelül hová kerülnek, ha lehetővé válna, hogy az egyes szemináriumokat annak az iparágnak a példái alapján oktatnánk, ahová a hallgatók kerülnek, ha a hallgatók a termelési gyakorlatokat ott tölthetnék el, ahová kerülni fognak, ha a diplomamunkát vagy egyéb irásos anyagokat annak a területnek az anyaga alapján dolgozhatnánk fel,ahol a hallgatók dolgozni fognak. Mindez illetővé tenné, hogy egy-egy területen sokkal közelebb vigyük a hallgatókat a gyakorlathoz anélkül, hogy az oktatásban valamiféle túlzott specializációt vezetnénk be. - Az oktatás gyakorlatibbá tételéhez tartozik a termelési gyakorlatok rendszere.Az Ipari karon jelentős eredményeket értünk el,hallgatóink jelenleg 4 hónapot vannak ^akorlaton. Ezt a rendszert meg kell szilárdítani, sőt a pénzügyi lehetőségektől függő«n további lépéseket is kell tenni. K&gyon meggondolandó, ne használjuk-e ki azt a lehetőséget, hogy az I.és a II.év után a hallgatókat üzemekbe vigyük, megismertessük őket a technikával, tehát már a II.év végén hallgatóink lényegében ismerjék az üzemek felépítését, technikáját, izeknek a gyakorlatoknak véleményem szerint technélógiai jellegük lenne és az x±± lenne az elgondolásunk,hogy elsősorban a Technológiai tanszék irányítása alatt állnának. - Az Ipari Karon a XX.kongresszus másik nagy tanulsága a teohnikai oktatással kapcsolatos, a technikai oktatás súlyának növelésével, színvonalának emelésével. Meg kell mondanom, hogy ez a feladat sem egészen uj, hiszen kb# 3 év óta rendszeresen foglalkozunk a technológiai oktatás súlyának bővitésével, és kb» a kétszeresére emeltük az óraszámot, de azt már nem mondhatjuk el, hogy ugyanilyen figyelemmel vizsgáltuk volna, hegy tényleg a korszerű technikát adjuk-e, időről-időre kiselejteaaük- • azt, ami elavul, valóban azt adjuk-e, amit hallgatóink közgazdasági munkájukban leginkább tudnak felhasználni. A kongresszusnak főtanulsága ezen a téren az,hogy efelé a kérdés felé forduljunk. Amikor felismerjük a technikai oktatás jelentőségét, nyíltan meg kell mondanom, hogy nem látjuk biztosítottnak a technikai oktatásunk személyi éa anyagi előfeltételeit. A technológiai tanszékek jelenlegi felszereltsége személyi állománya nem alkalmas azoknak a megnövekedett feladatoknak