Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1956
1956. április 26. - Az SZKP XX. kongresszusának tanulságai egyetemünk oktató-, nevelő és tudományos munkája szempontjából
- 10 - _ liában, ahol az áll, hogy latén akarata nélkül egyetlen falevél sem eshet lé./ / Ezzel szorosan összefügg az is, hogy / az egyéni és a közérdek összeegyeztetését a szocializmusban mintegy automatikusan, önmagától megvalósuló kérdésnek tekintettük, mondván, hogy a termelőeszközök társadalmi tulajdonba vételével az egyéni és a közérdek önmagától egybeesik. A szocializmus politikai gazdaságtanával kapcsolatban a legfőbb feladat azoknak a kérdéseknek a megvizsgálása, tudományos elemzése,amelyek a központi tervezés és a helyi önálló kezdeményezés legeredményesebb összeegyeztetését érintik, valamint, amelyek a személyi érdekeltség fokozottabb érvényesülésével, az egyé ni és a társadalmi érdek összeegyeztetésének kérdésével függnek öazsze./ Nem véletlen,hogy a Közgazdaságtudományi Intézet is e koré a két főprobléma köré csoportosítja kutatását és ez egyben jó előfeltételeket biztosit arra, hogy megfelelő módszerrel jobban kapcsolódjunk ebbe a munkába és közös erőfeszítéssel próbáljuk ezeket a kérdéseket tudományosabban, megalapozottabban megoldani, mint eddig. Számos előadás és nem utolsó sorban a Politikai gazdaságtan Tankönyve tárgyalja ezeket a kérdéseket./ A Tankönyv XXII.fejezete felveti a tervszerű irányitás, a centralizáció és decentralizáció helyes viszonyának, a helyes arányok kialakításának és szükségességének a kérdését a szocializmusban. A Tankönyv és az előadások általában meg is mutatják, hogy a szocializmusban -szemben a kapitalizmus salmegvan a lehetősége a hibák folytan elkövetett ar mytalanságok maximális kiküszöbölésének. Meg kell azonban mondani, hogy sem a Tankönyv, sem előadásaink nem elég megnyugtatóak ebben a kérdésben, sok finomításra van szükség, amelynek előfeltétele sok szenvedélyes vita, tudományos nézet kialakítása, egyes kérdések tudományos módon való megállapítása. -Ami a tervszerű, aiányos feji dés kérdését illeti, e tekintetben is tudományos kutató munkánk sok tekintetben adós maradt, ^em elemeztük tudományosan a hároméves terv és az első ötéves terv lefolyását, ezzel kapcsolatban nem tártuk fel,ho ,y egy csomó kérdésben konkrétan hol követtük el a hibákat,márpedig ez szükségképpen össsseíü ,g a második ötéves terv esetle.; menetközben való finomításával is. -Az elmélettörténeti oktatással kapcsolatban még a külföldi irodalom is és ennek kapcsán a mi még fejletlen irocalmunk arra szorítkozik, hogy bebizonyítsa, hogy Keynes vulgárökonomikus, nem marxista. Ezt nem kell beigazolni,ezt Keynes sohasem állította,sőt A 1931-ben élesen hangsúlyozta: ha arról van szó, hogy a tudatlan