Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1956-1957

1957. június 17. - 1. Az Egyetem oktatási rendje továbbfejlesztésének egyes kérdései. Előadó: Orosz Árpád - 2. Javaslat a nappali hallgatók 1957/58. tanévi tantervére. Előadó: Orosz Árpád - 3. Pályázatok megvitatása. Előadó: Huszár Géza egyetemi tanár, dékán - 4. Egyéb

- 7 - ^ A regerátumos szemináriumi módszer előnyeiről szólva de gállipitja, hogy ott a fcallgató önálló előadást tart, alkalmazza a tudományos munka bizonyos műhelyfogásait ós végeredményben egy félévben egyszer mindenkire so® kerül, tehát ez a móiszer sem minden körűim ínyek között teljesen elvetendő. Vaj d a Imre rámutat, hogy a kül- ás belkereskedelmi Oktatásra vonatkozóan Séczev elvtárs javaslata sok megszívlelendő lemet turt tliaaz. Azt azonban nem partja reálisnak, hogy 4 éven át legyen közös a két szak hallgatóinak oktatása, mert azért vannak különbségük a kit szak között, amelyéki nék az oktatás tárón már a korábbi években in meg kell nyflvslnulniuk. A külkereskedelmi szak szorgalmi Idejének 5 4vre való fölemelése nár csak az írt io szükséges, ;iert na a nyira sűrített a 4 óv anyaga, ho-y megfelelő színvonalú oktatást ilyen i iő tartam alatt nem lehet nojtani. Hatóbb terjedelmű anyag közlése szükséges a külkereskedelmi szakon, mint a Ijelkereskedelmi. szakon, mert a belkereskedelmi szak lényegében a szocialista gazdaság viszonyaival foglalkozik, a kapitalizmust csak történelmi távi ttból zemléli, e .zel szemben a k lkeroskedelmi dolgozó közvetlen kapcsolatban van a kapitalista or:;zá okkal, iazaornie kell azok azdaságát apró részleteiben is. Ezek a plusz ismeretek veszik i iybe majd az 5.iddc évet. Hangsúlyozza, hogy külkereskedelmi hallgatókánt olyanokat kellene fel4 vermi az egyetemre, akik már ismernek Idegen nyelvet, illetve készsé£ get árulnak el idegen nyelvek elsajátítására. Sz a kö /etelmény reális, hiszen a középiskolában az egyetemre kerülő hallgatók mis|/tanulaak idegen nyelvöt. Az üzemi gyakorlatok terén ebben az évben uj jelenségként mutatkozik a rendeletileg rendszeresített gyakornoki állás, anel v átmenet a kötelező elhelyezés ás a teljesen szabadon történő elhelyezkedés között. ~zt a gyakornoki rendszert vél-jurfnyem szerint be kellene építeni az egyetemi képzésbe, olyan megoldást alakítani ki, hogy e yetemet végzett hallgató csak a gyakornoki óv letöltése után kerülhet végleges állásba. Markos György bejelenti, hojy a kari ülés azt az álláspontot . foglalta el, hogy meg kell szüntetni a visszakérdez" szemináriumokat, azonban a szendnlriumi foglalkozás során a problematikus kérdésekert dialektikus vita fonaájában íaeg kell tárgyalni. Hangsúlyozza, hogy nem is elsősorban a hallgatók, hanem a azeminárinvezetŐk relé kell nagyobb követelményekkel fellépni. Újhegyi Gyula dzóváteszi, hogy - természetesen a külkeresikelolmi szakot kivéve - az - y/ta azakdűn a hallgat >k .en ismerte dhetnek meg (Pa k lkereskadelem elemi -y^corlati kérdéseivel. 7álem'nye szerint kellene egy összefoglaló anyag, aaely siirltve tartalmazná a más-szakos hall :at»5k számára is a legfontosabb külkereskedelmi ismereteket. A doktori rendszer vi s Gzat árésévei kapcsolatban javasolja yz államvizsga eltörlését é b helyett* agy negyedik szigorlat beiktatását. Szerinte meg kellene vizsgálni a tanán agot abból a szempontból, nem lehetne-e olyan átosoportosit ist végezni, hogy háromtárgyas szigorlat legyen az alsfi év végén és az első évben az alapvető tárgyakat adják elő a hallgatóknak, pl.a gazdaságtörténetet, gazdaságföldrajzot. A filozcfia oktatását helyesebbenk tar an - a III-IV. 'v*e előirányozni, amikor a hallgatók már rendeteznek politikai gasdaságtani alapokkal. A második és hamadtóc szigorlat tárgyai között szaktárgynak is kellene szerepelnie. Erra egyébként már a külkereskedelmi szakon van prece .ens. ? a o h Zs. ál vél rí 5nye szerint az wd igi Siaaináriumi tApusdk ti. a visszakérdező ás a referátumos szemináriumok között egy közbenső fokozatot xLs figyelembe fcello%; venni, amelyet régebben proszemináriumnak neveztek, ás amely bevezetést nyújtana atekintetben, hogyan kell tudományos igényü referátumot készíteni. Sípos Aladár hangsúlyozza, hogy az egyetemi nyelvoktatás végső