Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1956-1957
1957. június 17. - 1. Az Egyetem oktatási rendje továbbfejlesztésének egyes kérdései. Előadó: Orosz Árpád - 2. Javaslat a nappali hallgatók 1957/58. tanévi tantervére. Előadó: Orosz Árpád - 3. Pályázatok megvitatása. Előadó: Huszár Géza egyetemi tanár, dékán - 4. Egyéb
) *" a " ér céljának annak kell lennie, hogy a hallgatók két idegen nyelven olvasni tudjanak. Arról természetesen lehet vitatkozni^ hogyan sajátítják ezt el. Azon a cimen, hogy a hallgatók doktorátust szerezhetnek, nem lenne helyes eltörölni az államvizsgát. Államvizsga nélkül egyetlen hallgató sem lehetfc közgazdász, a doktori szigorlatnál pedig magasabb követelményeket kell szabni, mint az államvizsgánál. Sőt, meg szakdolgozat irását is megkövetelné a hallgatóktól. Ezt sem lehet azzal az indokoliissal ellenezni, hogy nincs különbség a szakdolgozat és a doktori disszotáció között. Ugyanaz a különbség a kettő között, mint az államvizsga és a doktori szigorlat között. László Imre elnök válaszol az elhangzott felszólalásoké ra. Megállapítja, hogy a Tanács az előterjesztés alapelveivel egyetért, a vita csak az alapelvek további finomítására szolgált. A korábbi gyakorlattal szemben a jelenlegi Tanácsülés volt az első, amely nem a szervezeti kérdésekre helyzete a hangsúlyt az Egyetem oktatási rendjének továbbfejlesztésével kapcsolatban, hanem döntően módszerbeli és elvi kérdéseket vetett fel. Egyetért Bognár és Vajda elvtársakkal abban, amit a gazdaságpolitikai szempontoknak az agazati gazdaságtanokbein való érvényesítéséről mondottak. Ha ez az elgondolás megvalósul, a hallgatókat sikerül történelmi szemlélettel felvértezni ós arra nevelni, hogy a valóságból induljanak ki. A matematikai oktatás fejlesztésével kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a tanszéknek nagyobb számban kellehe a matematikai példákat a gyakorlati életből merítenie, mégpedig olyanokat, amelyeknek megoldása felsőbb matematikai islereteket igényel, olyan ismereteket, amelyeknek a gyakorlatban is hasznát veszik. A termelési gyakorlatokkal kapcsolatban az a vélomériye, hogy helyes a III. éves hallgatókat kivétel nélkül hetes, sőt, a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével 6 hetes termelési gyakorlatra küldeni. Az agrárszak megvalósulása esetén a II. évben az agrárszakos hallgatókat is termelési gyakorlatra küldik, amelynek során megismerik a különböző mezőgazdasági munkafolyamatokat. Egyéniiaeggyőződése, hogy sokkal nagyobb mértékben tudja az egyetem felkészíteni a hallgatóságot az életre, ha a 8. félév három- vagy kéthónapos termelési gyakorlata helyett az egyetemen készülnek fel diplomájuk megszerzésére. Egyetért László Andornak a költségvetési és váll-lati pénzgazdálkodással és a banküzemtannal kapcsolatban tett észrevételeivel. Az Általános Közgazdasági Karnak kell véglegesen döntenie ezekben a kérdésekben. Egyetért azzal is, hogy a Művelődésügyi inisztériumon keresztül az Egyotem juttasson a Minisztertanácshoz egy előterjesztést bizonyos munkaköröknek egyetemi végzettséghez kötése tárgyában. Ez a munka kapcsolódnék a GB határozat álapján a KSH elnöke ós a Művelődésügyi Minisztérium által végzendő hasonlt munkához. Javasolja ezzel kapcsolatban, ho^y az Egyetem alakítson egy bizottságot Fogaras István elvtárs vezetésevei a szóbanforgó munkákörök kialakítására. A "Bizottság munkáját meg fogja kön yiteni az a körülmény, hogy Vajda Imre elvtárs már korábban felkérte a vállalatok egy ; észét annak közlésére, hogy a maguk részéről miiyen állásokat tartanak szükségesnek diplomához kötni. A beérkezett válaszokat a Bizottság rendelkezésére fogja bocsátani. Helyes, ha nem mondja ki az Egyetem vezetősége, hogy az órák látogatása kötelező, de azt sem, hogy nem kötelező. A tanszékeknek legyen joguk ahhoz, hogy megfelelő ellenőrzést gyakoroljanak és bizonyos számú óralátogatáshoz kössék a vizsgára bocsátást. Ugyanakkor szükséges, hogy a Tanács kimondja: a szemináriumokon, gyakorlatokon való részvétel kötelező minden hallgató számára, ennek el-
