Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1956-1957
1957. június 17. - 1. Az Egyetem oktatási rendje továbbfejlesztésének egyes kérdései. Előadó: Orosz Árpád - 2. Javaslat a nappali hallgatók 1957/58. tanévi tantervére. Előadó: Orosz Árpád - 3. Pályázatok megvitatása. Előadó: Huszár Géza egyetemi tanár, dékán - 4. Egyéb
alkalmat és arra csábit, hogy más tárgyak anyagából vegyenek át. Hem hive annak, ogy a hallgatók a második év végén termelési gyakorlaton vegyenek részt. Ez a termelési gyakorlat pusztán csak az üzemmel való ismerkedést jelenti. Vélemínye s;;e±int a III, év végné van jelentősége a termelési gyakorlatnak. Érzése szerint sok esetben azért erőltetik a teraelési gyakorlatot, mert ott akarják megtanultatni a hallgatókkal azokat az ismereteket, amelyeket az egyetemen kellett volna megtanitatni # Ugyanez okfcól hangúik el állandóan a kívánság a termelési gyakorlatok időtartamának felejímelésére. Ha mindezeket a szempontokat figyelembe veszik, ezeknek mérlegelésével dönthető csak el megnyugtató módon, hogy hány hetes legyen,is mikor legyen termelési gyakorlat. Feltétlenül ragaszkodik ahhoz, hogy az egyetemen két nyel vet oktassanak. Az egyik nyelvből magasabb szinvonalat kell elérni ók a háLlgatóknak, a másik nyelvből alacsonyabb színvonallal is meg lehet elégedni. Természtesen ha a hallgató nyelvi készsége jó, meg kell adni a lehetőséget arra, hogy mindkét nyelvből magasabb szinvonalat érhessen el. Huszár Géza üdvözli mindazokat a javaslatokat, amelyek a matematikai oktatás szinvonalát kivánják emelni és jelentőségét domboritják ki. Rámutat azonban arra, hogy az elmúlt évek matematika elmélet han gulata után nem szabad az ellenkező végletbe esni, és azt hinni, hogy minden előfeltétel meg van arra, hogy gyorsan és alapvetően jobb eredmények érhetők el, mint eddig. Az egyik hián yzó előfeltétel pl. az, hogy az oktatóknak sincs meg a kellő matematikai képzettsége. Bognár József rámutat, hogy az ágazati gazdaságtaiíSk profilja éd tematikája abban az időben alakult ki, amikor még nem tettek megfelelő különbséget politikai gazdaságtan és gazdaságpolitika között. A profil kialakítása mögött ekkor az a hátsó gondolat lap angott, hogy a g zdaságpolitika a politikai gazdaságtanban kerül oktatásra és az ágazati gazdaságtanoknak nem lehet más feladatuk, mint a politikai gaz. daságtan által meghirdetett gazdaságpolitikai elvek alkalmazása az egyes népgazdasági ágazatokra. Ezzel ~a felfogással Sztálin elvtárs szakit ott 1952. végén, ugyanakkor azonban nem került revizió alá az, hogy mi ennek a követkesrónye az ágazati gazdaságtanokra, melyik tárgy ekretében tanitsájt az egyetemen a gazdaságpolitikát. Véleménye szerint éppen ezárt a népgazdaság tervezése tárgy helyett egy gazdas;^politikai tárgyat kellene kialakítani. Még emellett is maradna sok probléma, amelyekkel az ágazati gazdaságtanoknak konkréten kellene fogaik ózni ok. Az eddigi oktatásban elég negy törést jelnetett az, hogy a fcöz gazdasági felsőoktatás alapját jelntő politikai gazdaságtan oktatás után anélkül, hogy vázat építettek volna az épülethez, egyenesen az isme- 1 • reteknek tetőzetet rakták rá. Rámutat, hogy már kitszer került sor olyan kisérletre, hogy meghatározzák azokat a munkaköröket, amelyek csak közgazdasági képzettségei telhetők be. Helyesli Réczey elvtársnak azt a javaslatát, hogy az e yetem igyekezzék meghatározni ezeket a munkaköröket, Azonban figyelemmel kell lenni arra is, hogy bizonyos életkoron tul. is bizonjos munkakörökre vonatkozó an kivételekt is kell teást. A matematika oktatással kapcsolatban kiemelt az ökonoraétria jelentőségét, amely iránt a szüks^let márama is fenná£L, néhány év múlva pedig már vállalati sikon is jelentkezni fog ilyen igény. A bel- is külkereskedelem együttes oktatását 4 éren keresztül hosszúrnak tartja. Vélem ínye szerint h.írom éven ±á át folyhatna a közös oktatás. A külkereskedelmi szak szorgalmi idejének egy évvel való emelisit feltétlenül szkéégesnek tartja, de ugyanakkor a követelmények növelését is ng kell kivánnl. Ez a két körülmény alkaLmas lesz arra, hogy csökkentse a külkereskedelmi szakra jelenleg jelentkezők nagy számát. A két nyelv kötelez ' oktatása mellett foglal állást az ,al, ho>;y a külkereskedelmi szakosok számára az V. évben mód le gyen a két nyelv közül az egyiket főnyelvkénttanulni.
