Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1956-1957
1957. június 17. - 1. Az Egyetem oktatási rendje továbbfejlesztésének egyes kérdései. Előadó: Orosz Árpád - 2. Javaslat a nappali hallgatók 1957/58. tanévi tantervére. Előadó: Orosz Árpád - 3. Pályázatok megvitatása. Előadó: Huszár Géza egyetemi tanár, dékán - 4. Egyéb
keleti nyelvet legalábbis szakszövegek olvas Isa ozintj ín no tudna* Ezíel ka^csol 'jfcban fclniftríil az a neh 'saígf hoy a végzett orosz fínyölvü h0U5.it ".k elhelyezését ^egneheziti aa =. köivlníny f h, ;y nagyabb üa áabsn szakosított a3 eceten ora.>s nyelvre, acdlsit sat a klilkeresk deltái igények megkívánják* Helyesli a külkeroök delmi zakós hallgatók tanulmányi Idejének ötévre való felemel isit. ili yolja azonban, hogy az előterjesztésből nem tűnik ci, mit akar az egyet .m tanítani az 5* ívben* Ami a nylevoktatást 1Ueti ezzel kapcsolatban, arra lehetne gondolni, hogy bizonyos képzéstöbblettel magasabbltoku uyelvjfctudást érjenek el« Ami Réczey elv-árs javaslatát illeti, vélenéaye sz-rint a bel- s külker eeke delmi azak összevonása a nyelvolctat M szempontjából negvaló— ;i.thatatlan, mert már az első Svfolyamtél kezdve m'.swmás célkitűzésekkel indul a nji&voktat s mindkét s,;akoiu A kétnyelvű képzés az első kit évben bizonyos érasaámeleked'et fog jelenteni* Az eddigi becsi'sok szerint 4o-«3o + árinak ellátása válik szükségessé ebben az esetben hetnekint* E yet írt az oktatást követeimé— nyek emelésével, azonban hangsúlyozza, ho y a magasabb követelni: yek első sor bm -magasabb s:;int m ri munlt t tes.aiek szükségeséé* zzel kapcsolatban felmerül a kérd5 s, v jon minden adottsúg megvan-e a Hyelvi Intézetben* I felsőfokú nyelvoktatás alatt elsősorban olyan oktatást értenek, uaely sz mol az egyetenl hallatáknak a középiskolás di;ikok 'tői eltírŐ életkorával, gondolkozásával, terhelési lehetőségeivel, számol azzal, ho ;y a középiskolai nyelvoktat is alapozó jllegü, a felsőfokú nyelvoktatásnak betetőz* jellege vm, nem teszi s auksIgessé minién ecsetben az un. analitikus oktat at* Helyesnek tartja, ha a k lkereskedelrai sónkon sigorlatot követel rae< az egyetem .-.yelvb il, a többi szakom azokban a befejez > tanul L kokat nyugodtan lehet záróvizsgának nevezni* M gállapitja, ho,;y technikumaink az utolsó tia évben a növendékek gondolkodási képességet, tárgyi tudását illetőleg szinvonalsüllyedést mutattak* Ennek nem elsősorban az az oka, hogy az ott működő tanárok nem értik a mestersí Töket, Iianen az , ho^y ezek az lakol ik lány«gében raaKtlanok* A gimnáziumok részére h írom egyet non is történik tanárképzés, ugyanok or a na^yooba-, m tuchnikwaök oube a vonatkozásba; il a rra oltói A Közgaadas ígi Egyeten u gbecsülését Jelentené, la a nyolvi tan Írok képzése ott történne* P a p p Endre azt kéri, hogy az Ipur ;azdaű gtan oktat ísának óraszámát heti kát óráról n így órára emeljék fel* A tanszék véleménye szerint a III* év utÁn vSgzett 4 hetes gyakorlat nm elegendő ahhoz, ho jy a hallgatók az ipar problnái/al megfeleljen mögiom/erkedhesíenek* Az államvizsga tárgyakkal kapcsolatban a tanszék álláspontja az, h >gy a régebbi ,;yalcorlat mar djon érv írében: az iparszakos hallgatók számira aa egyik államvizsga tárgy a politikai ;azdaagátan legyen, 'elraílettö tdnetből pedig süijsorlat ózzanak a h Illatúk. Ü a e 1 e p c s é u i Lajos im. ;su,l ózza, & az el"t rjesütésnel aa a kitétds, nely czerii'.t az e yeteiaön laboratóriumi ?yako 1 tok tartási bármely szak 3tSa.-íre czá.:e 'ételen, ú&n állja a< ; a helyet, nem átgoidoll váleiaíny* liámutat arra, ho y külföldön igen jeles ioultu laboratóriumok működnek* -r . . . Forgács Tibor véleménye szrint nem azean kell vitatkozni, hagy valamely tárgynak hetenkint mennyi legyen az óraczáíaa, hanem azcm, ho e ;y évben ö szesen híiiy víra iginy bővé tel ít } ©lenti a tárgy lealása* A tar izéknek kell ;izut In eldöntenie, hogy ezt az egy ívre negállapitott óramennyiséget, ho yan akarja felhisznílni el"aOíisokra , jy ikorlatra, szemln -riumofcra* Hem lii zi, h gy az i >argaz í^sógtan t r^y előad saira 4 éveit keresztül heti 4 ór t kellene fordítani* z az 5 aíz oa felhi ni sra ad
