Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1956-1957

1957. június 17. - 1. Az Egyetem oktatási rendje továbbfejlesztésének egyes kérdései. Előadó: Orosz Árpád - 2. Javaslat a nappali hallgatók 1957/58. tanévi tantervére. Előadó: Orosz Árpád - 3. Pályázatok megvitatása. Előadó: Huszár Géza egyetemi tanár, dékán - 4. Egyéb

képző szak tantervinek ki dol.g oz á zával • X mini az tórium is olyan áll;iapontot foglalt el, hogy szükségean k tartja egyetemünkön tanárképző szak létesítését* Kem döntött ionban még arról, hogy milyen szakos tanáxképzést akar inditatni. llaez megtörténik, a bizottság érdemi javaslatit a Tan cg eló terj eszti. - A- termeld si gyakorlat tartama A hét. Ezt az időtartamot a minisztérium szabta nej. Különösen az Iparszakos hallgat ólc,v-ti kívánatos lenne, h.sszabb időozak .aegszab sa. - Ami jz egye. tam! színvonal* nyelvoktatást 111 ti, a I ilvi Inuézet réu.lotee javasl* tot dol ozott ki a nyelvoktatás színvonalának eielérére. Ez a javaslat nem teljesmértékben azok szerint a szempontok szerint készült, amelyek szerint a közé^iskolákban oktatjuk az-t-idegen nyelvet. I :y merült fel az az ellenvélemény, hogy esetleg egyetmünkön továbbra is a középiskolás módszerekkel (iktassuk az idegem h/elveket. - Az el 'terjeszt éshez nellékelt tantervben az előadások óraszáma szerepel, a szemináriumok óra— zzáiaa egyedül a politikai gazdaságtan t ár y óra^ám Iban foglaltu&ik benne* A III .-17. é vfolyamon a szemináriumi óraszámot külön fel sorol Ásban adja meg a tanterv ón az itt szeoplő négy óra terhire választanok a h 0L1gatok szemináriumot. - A Műszaki Egyetemen különbőz" szakokon folyik a müraökök gazdaujgl tovlbblcépzése, ezért volt szükséges a terv e gyeztetéee, no gy ilymódon azonos te jedelemben és alapokon oktasson a kát egyetem. H 0 z g á s z ó 1 á s o k 1 Vajda Imre véle énye szerint a termel? ei gyakorlatok problémáját kulin alaposa meg icell majd t irgyaloi. A vállalatdfcal folytatott megbeszélések alapján kiderült, hogy a vállalatok kívánsága az volna, ho y a hallgatók a III. évfolyam elv'gzáso után határozzák el, milyen területen akarnak dolgozni, a IV. ív oorán oe lig a 1® gfelelő vállalat mintegy Irányíthatná a gyakorlati képzés terén a halig siókat. Ebben az elgondolásban sok megszívlelni való V n, a döntést azonban cnak alapooabl megfontolás ut in lehet meghozni, U j hegyi íyula r inait at, hogy az ágazati gazdaságt néte oktatásival kapcsolatban az előterjesztés hangsúlyozza* hogy az .ágazati :azdab igtonokat megfelelő színvonalú gazdas gpolltikal tart alánnál kellene ®egtÖlteni. Kiemeli, hogy az agrargazdas Igtanban m:ir eddig is megfelelő helyet biztouitoutak az agr ír politika számára^ azotiba.. min ig óvakodott attól, ho*y az agrárgazdaságtan ne vészit.e el alkalmazott gazdas gtani jellegét. Véleménye szerint és a tanszéki saunkatársak vélem'nye szerint is vilagosabban kellene meghatározni az /vitai nos kö&gazdasági szak profilját őa célját, mintahogy az előterjesztés teszi. Rendkívül fontosnak tartja az előterjesztésnek azt a megállapít! s. t, amely oaerint az érdeklődő hallgatók saánra biztosítani kell a magasabb gaz das;lgm«teraat lkai oktatást* László Andor oz érint az előterjesztésnek az oktatás perspektivájtea vonatkozó része olyan érzést kelthet a hallgatókban, ho ;y az egyetemről kikerülve vezetőállásokban fogaik működni* Sokkal helyesebb volna egy olyan fogalmazás, amelyből világosán kiderül, h gy- az egyetem elvégzése csak Jogcímet ad vezetőállások majdani betöltéseire. Ken ért egyet a külön költségvetési és külön hitel- és vállalati gazdálkodás szerinti csoportosítással az alternatív tárgyak vonatkozásában. A gyakorlati életben a költségvetésnek r aze a vállalati gazdálkodás, mint az akkumuláció előteremtésének fő forrása, helytelen tehát a költségvetést egyedül az igazgatási költségek szemléletében felfogni. A helyes csoportisitás véleménye szerint a következ5« egyrészt költségvetés ós vállalati! gaz&Oko ás, másrízzt a hitel- és p nzforgalom köre* Az m~s kérdés, aogy mindk't körben detatni kell a vállalati p 'nz gazdálkodás tantárgyat. Az álfcnhiztartási szüivitel, a banküzemtan tárgyakat