Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1956-1957

1957. június 17. - 1. Az Egyetem oktatási rendje továbbfejlesztésének egyes kérdései. Előadó: Orosz Árpád - 2. Javaslat a nappali hallgatók 1957/58. tanévi tantervére. Előadó: Orosz Árpád - 3. Pályázatok megvitatása. Előadó: Huszár Géza egyetemi tanár, dékán - 4. Egyéb

László Imre elnök az ülés megn£ tása után üdvözli a megjelenteket, külön üdvözli Réczey Lászlót abból az alkalomból, hogy mint egyetemi tanár először vesz részt a Tanács ülésén, valamint Miszti Lászlót, aki mint a Könyvtár helyettes vezetője ugyancsak első alfelommal vesz részt a Tanács munkájában. Sok sikert és jó egészséget kiván mdködécüihöz. 1/ napirendi ponti Orosz Árpád a következő kiegészítéseket teszi: A III, fejezet 2/a. pontja ugy módosul, hogy az orosz nyelv a hallgatók számára kötelező, a második nyelvet szabadon választhatják. A 7/ pont kiegészítendő azzal, hogy az előadókndc joguk van katalógust olvasni, a tanszékekének joguk van az előadások látogatását a vizsgárabocsátás feltételóvá tenni. A 7. oldalon a megjegyzés b/ pontja helyesen ugy szól, hogy "egyesek kívánatosabbnak tartják egy nyelv oktatását, de azt alaposan sajátítsák el a hallgatók". A IV. fejezet 3/ pontja negyedik bekezdésének utolsó mondata kimarad. A tanszékekkel való megbeszélés áapján tisztázódott, hogy a III.-IV. évfolyamon minden hall ;ató a 4 óra választható szeminárium terhére köteles legalább egy, a szaknak megfelelő szemináriumot választani. A második két órás szemináriumot a hallgatók saját érdeklődési körüknek megfelelően szabadon választhatják. Kérdések: H á c z e y László helyesnek tartja a III. fejezet T/ pontjához fűzött kiegészítést, de felteszi a kérdést nem volna-e helyesebb az első mondatot kihagyni, hiszen az kategórikusan kimondja, hogy az előadások látogatása a nagpali hallgatók részére nem kötelező. Újhegyi Gyula rámutat,hogy a II. fejezet 6/a pontja kimondja a tanárképző szak létesitését, ugyanakkor az előterjesztés egy másik helyen megemliti, h;gy az Igazgató Tanács megbízást adott Horváth Jenő elvtáranak, hogy készitsen a tanárképzésre vonatkozóan javaslatot. Helyes-e a tanárképző szak létesítéséről állást foglalni addig, amig a Tanács a vonatkozó ré-zletes javaslatot nem ismeri. S i p o s Aladár felteszi a kérdést, hány hétig tart a termelési gyakorlat? Továbbá az iránt érdeklődik, hogy az előterjesztés mit ért egyetemi szinvonalon nyelvi oktatáson. Újhegyi Gyula a IV. fejezet 3/ pontjával kapcsolatosan felteszi a kérdést: az itt fo^ltakból az következik-e, hogy az előterjesztő s mellékletében feltüntetett óraszámok csak az előadásokat tartalmazzák-e és szemináriumokat csakis a szeminárium-sorban feltüntetett órakeretből lehet-e tartani? A VI. fejezet 1/ pontjával kapcsolatban az iránt 'érdeklődik, valóban folyik-e a műszaki egyetemen hasonló célú mérnök-gazdasági továbbképzés? - Ha igen akkor véleménye szerint az előterjesztésben idevonatkozóan foglalt intézkedések feleslegesek. Orosz Árpád válaszol a kérdésekre. Rámutat, hogy a megbeszéléseken olyan álláspontot foglaltak el a tanszékvezető elvtársak, hogy az előadások látogatását, viszont nem büntetik a hallgatókat távolmaradásukért. Ez azt jelenti, hogy az előadások látogatásának központi elle n$rzése megszűnt. - Az Igazgató Tanács már korábban oljan álláspontot alakított ki, hogy szükségesnek tartja egyetemünkön tanárképző szak létesitését. Jelenleg tárgyalások folynak erre Vonatkozóan a Művelődésügyi Minisztériummal, az Bgyetemen pedig bizottság foglalkozik a tanár-