Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1956-1957

1957. január 7. - 1. Az egyetemekre vonatkozó törvényjavaslat megvitatása - 2. Egyéb

_ 8 l'Sl Forgács Tibor hangsúlyozza, hogy 8. /2/ bek-be be kellene venni, hogy a kari t. nácsnak elsősorban a tanszékvezetőkből kell állnia. Ha olyan tanszék van, ahol több egyetemi tanár működik, az egyetemi tanárok is tagjai a kari tanácsnak. Amig nincsenek megfelelő számban egyetemi tanárok, nem tartja feltétlenül szükségesnek, hogy dékán csak egyetemi tanár lehet. Sőt, sokszor az egyetemi tanár mentesítése egyenesen megkivánja, hogy docens végezze a dékáni feladatokkal ijáró szervező munkát. Javasolja, hogy ne 1, hanem 2 évre válasszák a dékánt és a rektort. A 2 év jobban biztositja, hogy feladatkörükbe al posan beletanuln: k, bár ezt a kérdést a praedákáni /praerektori/ intézmény megoldja, ha elfogadásra kerül. A 10. á,. /l/ pontjához javsolja, hogy a szaktanszékvezetők is tagjai legyenek az egyetemi tanácsnak. Újhegyi Gyula kiemeli, hogy ebben a fejezetben tükröződik legjobban az egyes egyetemek közötti szervezeti eltérés. A Közgazdaságtudományi Egyetem szempontjából nem fogadható el a 8. /2/ bek-e, mert nem szabályozza a tanársetédek és adjunktusok képviseletét a kari tanácsokban. Ugyanez áll az egyetemi tanácsra is. A ll.^-sal kapcsolatban fz a véleménye, hogy az egyetemekre kellene bizni: saját hatáskörében határozza meg, hogyan akarja a rektorválasztást lebonyolitani. Kifogásolja, hogy a javaslattervezet nem gondolt a főiskolákra. Markos György szükségesnek t rtja, hogy bizonyos kulcs szerint mindenki résztvegyen a választásokban, a hallgatók is. C o t t © 1 Kornél véleménye szerint a 8. c • /2/ bek-ét ugy kell módositani, hogy a tanszékeket vezető tanárok és a magántanárok legyenek a kari tanácsok tagjai. A ll.^-sal .apcsolatban javaslatot kellene tenni, hogy a négy elektor közül egy a nem egyetemi tanárok képviselője legyen. Szelepcsényi Lajos javasolja, hogy - mint régen a hazai és jelenleg a külföldi egyetemeken - rendszeresittessék egy nam tanár egyetemi tanácsi jegyző állás, aki az adminisztratív ügyeket intézi a mindenkori rektor mellett. Szekeres Pál szükségesnek tartja, hogy a könyvtár vezetőjéhez hasonlóan más szervek vezetői /például a gazdasági igazgató/ is tagjai legyenek az egyetemi tanácsnak tanácskozási joggal. Verbényi László szerint végre fel kell számolni azt a visszás helyzetet, hogy a Közgazdaságtudományi Egyetem szervezete állandóan eltér a többi egyetemétől és ezért mindig speciális megoldásokat kell alkalmazni rá. Nézete szerint nem lenne helyes, ha az ifjúság is beleszólhatna a választásokba. Csanádi György a tanszék álláspontját ismertetve javasolja, hogy a fejezetben először az egyetemi tanács és csak ezután a kari tanácsok szervezetéről legyen szó.