Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1956-1957
1957. január 7. - 1. Az egyetemekre vonatkozó törvényjavaslat megvitatása - 2. Egyéb
A /2J bek-e teljesen tarthatatlan, mert nyilvánvaló, ho^y a tanszemélyzet egészének képviselve kell lennie a választásokban. Szert a következő fogalmazást javasolja: a kari tanács a kar kötelékébe tartozó egyetemi tanárokból, tanszékvezetőkből és az egyetem szervezeti szabal zatában meghatározott más személyekből áll. Véleménye szerint azt fenn kell tartani, hogy a dékán csak az egyetemi tanárok közül választható, legfeljebb átmeneti intézkedésként lenne megengedhető, hogy egyetemünkön docens is dékán lehessen. Az ifjúság képviseletét a tanácsban nem tartja helyesnek, ennek pedagógiai okok is ellene szólnak. A dékáni vagy rektori titkári javaslat nem vehető bele a törvénybe, miután az az egyetemek vezetését teljesen uj alapra kivánja helyezni, ellenben bele kellene venni, hogy a rektor, illetve a dékán képviseli kifelé az egyetemet, illetve a kart. Elnök az egyetemi demokratizmus éro ekében fenntartandónak véli azt a rendszert, hogy az elektorrendszeren belül a dékán vál sztásnál a tanársegédek és az adjunktusok is kapjanak képvisdetet. Egyetért azzal a megfogalmazással, hogy az egyetemi tanárok és a szervezeti szabályzat által meghatározott más személyek legyenek a tanács tagjai. Ami az egyetem speciális helyzetét illeti, ezt a végrehajtási utasításban kell szabályozni. Egyetért azzal, hogy a rektor és a dékán kifelé képvisdi az egyetemet, illetve a kart, valamint, hogy a könyvtár vezetője és a gazdasági igazgató tanáfskozási joggal vegyen részt a tanácsban. Nem tartja célszerűnek egyetemi hallgat knak akár a kari, akár az egyetemi tanácsba való beválasztását, a velük való együttműködés társadalmi formáit azonban meg kell keresni. Felveti a kérdést, hogy nem lenne-e helyes jugoszláv mintára bevezetni azt a rendszert, hogy a tanácsoknak olyan tagjai is legyenek, akik nem tartoznak az egyetemhez, hanem akiket a gazdasági életből választanénak a tanácsokba? Ugyancsak nyitott kérdés, szükség van-e tudományos rektorhelyettesre? A főiskolák autonómiájának ugye nem a jelen törvényjavaslatra tartozik, egyébként is a 29. • céloz a főiskolákkal kapcsolatos intézkedésekre. S IV. Fejezet. Csanádi György javsolja, hogy töröljék a 12.. /2J bekét. • A 15.é-t 'rendkivül problematikusnak tartja. A vegyes rendelkezé sek közé be kellene venni ? hogy külön jogszabály fogja megállapítani az egyetemi tanárok nyugdíjkorhatárát, ami jelenleg 60 év, márpedig 60 éves korában kezd egy egyetemi tanár igazán tudni. Ezt a paragrafust ki kellene egésziteni egy bekezdéssel, amely szerint egyetemi intézeti tanárt csak az egyetemi tanács hozzájárulásával lehet elbocsátani vagy áthelyezni. Huszár Géza hangsúlyozza ? hogy régi tapasztalat szerint 8-10 egyetemi tanári állás betöltésénél nem lehet mellőzni a meghivást, tehát ezt a lehetőséget fenn kellene tartani. Elnök szerint is fenntartandó a 12./2/ bek-e; esetleg ugy lehet a kérdést felvetni, hogy egyetemi tanárt sajrt kérelmére lehet nyugdijazni, vagy az egyetemi tanács hozzájárulása szükséges a nyugdíjazáshoz. A maga részéről helyesli, hogy az egyetemi tanácsnak szava legyen abban, hogy az intézeti tanárokat cs k hozzájárulásával lehessen elbocsátani.
