Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1956-1957

1957. január 7. - 1. Az egyetemekre vonatkozó törvényjavaslat megvitatása - 2. Egyéb

G b a tt á d i Gyér y véleménye szerint az "és" szó maradhat a szövegben, mert ellenkező esetben lényegében fennmaradna az a rendszer, hogy az Egyetem kötelezően előir bizonyos tanrendet a hallgatók számóra. A 6.S fcgyanezt kerülő uton csinálja meg, mert nem a tanrendet irja elo kötelezően, hanem kimo&dja, hogy ha valaki például féléven át nem hallgat politikai gazdaságtant, nem tehet vizsgát, tehát a i3*z következő évben nem kaphat ösztöndijat. Az 5. § -sal kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a tudomány szakkörében is elő kell irni tematikus kötöttséget még a profeszszorok részére is. Tegyük fel, hogy egy professzor nem marxista közgazdász, a tematikának elő kell irnia

? hogy ismertesse a marxista közgazdaságtani álláspontot is. Éneikül a tanszabadság helytelen vágányokra terelődne. A tanszabadsághoz tartozik a vitakötelezettség is. Akkor engedhető meg valakinek, hogy sagát meggyőződését mindenféle korlátozás nélkül hirdethesse, ha ugyanakkor előirják azt is, hogy bárki jogosult őt vitára felhivni és ő köteles vitába bocsátkozni. Amint a professzori arisztokratizmusnak a tervezetben való megnyilvánulásával szemben állást foglalt, ugyanugy helyteleníti azt, hogy a törvényjavaslat ugyanazt a tanitási szabadságot adja meg a tanársegédnek, mint a píofesszornak. Bognár József ebben nem lát semmi veszélyt. Régen kialakult gyakorlat, hogy a professzorok ol anokat vesznek maguk mellé tanársegédnek, akik velük azonos nézeteket vallanak. Nem történhet meg, hogy a tanársegéd mást oktasson, mint professzora. K á dvá r Iván a Csanádi elvtárs által javasolt vitakötelezettséggel messzemenően nem ért egyet. Ha egy egyetemi tanárnak minden lehető és lehetetlen kérdésben vitába kellene szállnia, egész ideje és energiája ezzel telne el. Eddig is jogában volt bárkinek publikálnia ellenvéleményét és ha az érdemleges, valószinü, hogj egy egyetemi tan&r reflektálni fog ró. Inkább azt kellene tiszt; zni, ki jogositja előadásra az egyetemeken a különböző személyeket. Tág megfogalmazasnak tartja az 5. -ban foglalt szabályozást, amely szerint "minden egyetemi tanarnak... jogában áll... tudományos meggyőződését a büntetőtörvények korlátai között szabadon hirdetni". Péter György szerint az 5#S-ban ki kellene mondani, hogy ez a szabadság a megadott vagy megállapitott tanmeneten belül illeti meg az egyetemi tanarokat. A vitakötelezettséget nem helyesli. A "büntetőtörvények korlátai között" kifejezést javasolja kihagyni, mert magától értetődő, hog^ senki sem hirdethet olyant, ami a büntetőtörvénykönyvbe ütközik. Markos György is helyesli a "büntetőtörvények korlátai között" kitétel elhagyásét, ugyanakkor az -ban biztosítani kellene a birálat szabadságát is. Újhegyi Gyula szerint a II. fejezetinek "A tanszabadság" cimet kellene adni, ebben az esetben a 4.elmaradhatna. Ugyancsak feleslegesnek tartja a "büntetőtörvények korlátai között" kitételt. A Csanadi elvtárs által jrvasolt tematikus kötöttséget nem helyesli. Meg kell engedni, hogy minden profesz-