Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1956-1957

1957. január 7. - 1. Az egyetemekre vonatkozó törvényjavaslat megvitatása - 2. Egyéb

Bácskai Tamás hangsúly-ózza, hogy a tervezet szerinti egyfokozatos fegyelmi rendszer nem légoiztositék a fe yelrni alá vont személyek számára. 3 o g n á r "c József szerint kézenfekvő a három fokozat: tanszék, dékán, rektor. C s a n á d i György rámutat, hogy az egyfokozatos Rendszer jelenleg sem ismeretlen, a miniszter fegyelmi jogköre alá tartozó személy-ökre most is ez van érvényben, de ner biztos abban, hogy ez helyes. Az egyfokozatos rendszer az utonómia által lebonyolítandó fegyelmi üg: ékben garancia kíván lenni a tanszemélyzet számára. Az egyetem legmagasabb szerve az Egyetemi Tanács, e fölé á'lit&ni egy szervet fegyelmi jogkörrel, azt jel nteé, hogy az már kiesne az autonómiából. •Péter György szerint nem egy ;. ágasabb szervet kell a ^anács fölé állítani, hanem egy alacsonyabbat kell.közbeiktatni, például a kart. Sala Sándor ez el szemben felhívja a figyelmet arra, hogy az igazgatási és egyéb alk lmazottak nem tartoznak a karhoz. Verbényi László visszatérve az intézeti tanár-docens problémára, kiemeli, hogy annak idején sokan mint tanszékvezető docensek kerültek az Egyetemre, most pedig ezekkel szemben a ter ezet egy visszalépést jelent. Kéri a ^anácsot, hogy erre különös figyelmet fordítson. H u s zár Géza is kijelenti, hogy a docjns ós az intézeti tanár 'aözött rag; különbség van. A két rangnak megfelelő személyek szereae is más, a docensége-t annak idején a tanárhiány miatt kellett megcsinálni. Véleménye szerint meg lehetne hagyni a docensi intézményt is és b ,en az esetben négj fokozat lenne: egyetemi t:nár, i agántanár, intézeti tanár és docens. la r k o s György kifogá ólja a 2. §. h/ pontját, amely szerint az Egyetem "tudományos cime;-et és fokozatokat adományoz", mert az volt az irányzat, hogy ezeket eltörlik. Elnök összefoglalójában javasolja, hogy az intéaéti tanár-docens kérdést, mint tisztázásra váró problémát ter jeszszék a ririsztérium elé olyan értelemben, hogy a szerzett jogokat az uj rendezés ne csorbítsa. Szükségesnek tartja azt is, hogy hivatkozás történjék arra, hogy az_e

gyetem .jop;i szeméfct Pé t e r György a 3. §-sal kapcsolatban ismerteti tanszéke e ;yhangi! állásfoglalását, amely ner. helyesli az f/ pontnak azt a kitételét, :r slj szerint a miniszter "ösz/tönd Íjakkal támogatja az arra érdemes hallgatókat." Ehelyett javsolja, hogy a : inisztérium állapítson meg egy ösztöndijkeretet az egyetem számára és az egyetem vezetősége döntsön arról, ki és milyen összegben kapjon ösztöndijat. A h/ ponttal kapcsolatban nyomatékosan felhívja a tanszék dolgozói nevéber is a Tanács figyelmét, hog; az e pontban foglaltak az ugrópontja az autonómiának. A pontot sokféleképpen lehet érteni. Ig; kezni kell olyan értelmezést adni, hogy hoszss:abb érvényű törvény rendezze, melyik . gyetem milyen összegű költségvetéssel rendelkezik, hog; így 31kerülhető legyen - évenként megállapitott költségvetés esetén - az állandó huzavona az e yetem és a minisztérium között, ai i az autonómiát névlegessé