Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1956-1957
1957. január 17. - 1. Döntés az Egyetem vezetésének kérdésében - 2. Egyéb
túlmenő segítséget k< pni. .-írni számos más kérdést ilet, az Egyetem - mint más e^ a tűrnek is - nagy és nehéz feladatok előtt áll. Az Egyetemi Tanácsiak és a t nszemélyzetnek rendkívül rj ;gy a feladata és a felelőséége az ifjúság fejében az eszmei kérdejek tisztázása szempontjából , hogy a népi demokráciához hü gazdasági szakembereket neveljen. A tudományos feladatok sem fognak a jövőben hattérbe szorulni, ozámos g akorlati f ladat áll az ország előtt, amelyet közgazdas gtudományi kutatás nélkül csak kapkodva, csak ideiglenesen és ratról holnapra lehet megoldani. Engem régóta érdekel például az értelmiségi kérdés a maga gazdasági, gazdaságpolitikai és'ideológiai vonatkozásában és ma látjuk, hogy milyen óriási fontossága és milyen következményei vannak annak, hogy elzárkóztak ennek a kérdésnek komoly megtárgyalás.tel és kidolgozásától. De eráüthetnék sok mas kérdést is, amelyek úgyszólván parancsolólag kivonják és követelik -az elmélyedtebb elméleti, elvi megalapozást. Hogy csak ..gyet és pillanatnyilag talán a legégetőbbet emlitsem, itt van a bérezés kérdése, ahol latjuk, hogy agy tudományos oázis hiányában se&ogy sem lehet tartós, még csak viszonylag tartós és szilárd bázist találni és napról napra uj és uj eszközökhöz kell folyamodni. A Közgazdaságtudományi Egyetem feladatait és perspektíváit ebből a szempontból rendkívül fontosn-k tartom és bármilyen nehéz is ma a szénhiány, fűtetlen szobák é hasonló problémák között fennt rtani ezt a tudományos munkát, mégis azt hiszem, hogy igen energikusan továbbra is er őf esz frfcésekét kell tennünk obb n az irányban ós ha Egyetemünk munkáját elősegíthetem, akkor ezt egyik legfontosabb feladatomnak fogom tekinteni. László Imre bejelenti, hogy íogarasi elvtárs lemondásával a Tanacsra h rul a feladat,- hogy megoldja az Egyetem vezetésének kérdését. A tanszékvezetőkkel folytatott tárgyalások sor n olyan elgondolás alakult ki, hogy az autonómiatörvény- életbeléptetéséig, de legkésőbb a következő tanév megkezdésóig az Egyetem ne válasszon rektort, hanem átmenetileg alakuljon háromtegu igazgatótanács , am. ly mintegy kollektive l tja el a rektor funkcióit." Kónya kormánybiztos elvtárs egyetért azzal, hogy provizórikusan az Egyetem ne válasszon rektort. Az ig zgatótanács létrehozását a kormánybiztos teljes mértékbea az Egyetemi 'fanács belső ügyének tekinti, ami azt jelenti, hogy megválasztása, működése ellen észrevételt nem tes z, de a felsőbb szervek részérói az igazgatótanács muncTTTfiirrKiÉgiil,fti>:mkiisrdcgnararei megerősítést nem nyer, mert ilyen intézmény jogrendünkben nincs. A minisztérium két fontos köv telményt támasztott: eg. részt az Egyeteni Tanács min en körülmények között töltse be az Egyetem vezetésében betöltendő szerepét, másrészt a felsőbb szervek felé legyen felelős személy a különböző határozz tok végrehajtásáért. Mindez azt jelenti, hogy az Egyetemi Tanácsnak joga van igazgat tanácsot választani, azonban az igazgatótanács - és ez a minőségi különbség a tanszékvezetökkel folytatott t rgyalásokon kialakult állasponttal szemben - nem tölthet be kollektív rektori funkci..t; a h.tarozatok hozataláért az Egyetemi Tanáís a felolos, azok végrehajtás árt pedig a rektorhelyettes. Markos György szerint egfontolandó, kell-e egy külön testületet létesíteni, vagy peaig - éppen a provizórikus helyzetre való tekintettel - nem lenne-e egyszerűbb, ha a rektorhyl. ettes végezné tovabbra is funkcióit, közösen döntvén el áz Egyetemet érintő kérdéseket a három dékánnal?
