Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1956-1957

1957. január 17. - 1. Döntés az Egyetem vezetésének kérdésében - 2. Egyéb

H a á s z iirpád nem tartaná helyesnek, ha a rektori tanács intézményét újra életre hivnák, hanem az igazgatótanács létesítése mellett foglal állast, amely két tanácsülés között biztosítja az Egyetem vezetését a Tanács által hozoüt határozatoknak megfelelően* László Imre megjeg; zi: elvileg elképzelhető, hogy felvetődhet olyan kérdés, amelyben a dékánok nem tudnak megegyezni. Ilyenkor az összegyetemi érdeket figyelembevéve kell döntést hozni, ebben az esetben pedig a rektorhelyettesi munka számára nagy segitséget jelent az igazgatótanács. Ugyanakkor természetesen az Egyetem mindennapi életében igen erőteljesen résztvesznek a dékánok, tihát elképzelhetetlen, hogy a rektorhelyettes a dékánokkal rendszeresen ne tárgyalja meg az Egyetem fontos kérdéseit, de nem mint testülettel, hanem alkalmi személyes megbeszéléseken. Forgács Tibor szerint ilyen meggondolás mellett csak alőny származhat az ig zgatót nács megválasztásából és működéséből. F o g a r a s István Markos elvtarssal .rt egyet. Véleménye szerint bonyolult hierarchia jönne létre, ha lennének dék; nok, lenne Egyetemi Tanács és külön igazgatótanács. Ez utóbbinak választására véleménye szerint azért sincs szükség, mert elképzelhető, hogy valamelyik dékán, vagy esetleg mind a átírom t gja lesz az igazgatót a n ács nok. ii é c z e i László rámutat: Markos és Fogaras elvtársak az ügyetem nagy elvi kérdéseit tartják szem előtt és abból a szempontból igazuk v n: a nagy elvi kérdésekben legfelsőbb fokon az Egyetemi Tanács dönt. A mindennapos vezetés azonban a rektor funkciója, tehát felmerül a kérdés: ezt a funkciót egy személyre, vagy provizórikusan három személyre bizzék-e? Ez utóbbi megoldás mellett foglal állast azzal, hogy egy-egy lérdésben az érintett dékánt vagy dékánokat az igazgatótanács meghallgatja, de az apró, min ennapi ügyeket önállóan végzi. S z e lepc-sény i Lajos ug ancsak v.arkos elvtárs javaslatával ért egyet. Feleslegesnek tartja az igazgatótanácsot, mert annak véleménye szerint még az apró ügy kben is meg kell hallgatnia a dékánokat. Ettől eltekintve az igazgatótanács jogi non sens. A kisebb ügyekben a rektorhelyettes önállóan is állastfoglalhat, ha pedig tanácsra van szüksége, a dékánoktól megkaphatja. Forgács Tibor hangsúlyozza: az oktatási kormánybiztos felelős személynek a rektort, annak távollétében vagy hiányában a rektorhelyettest tekinti. Az Egyetem rektorhelyettósének az a véleménye, hogy nem váll-Ihatja egyedül az Egyetem vezetését. gzért az Egyetemi Tanács - akceptálva a rektorhelyettasnek ezt az álláspontját - három elvtársát ad mellé, hogy tanácsaival tamogafcsa. Ilyen körülmények között nincs értelme azon vitatkozni, vágjon az igazgatót nács szembekerül-e a dékánokkal. i a c h Zs. Pál véleménye szerint Markos elvtárs javaslata azt jelentene, hogy az Egyetem vezetésát a rektorhelyettes ós a h rom ékán látná el, ami m s egyetemeken az tág . etemi Tanács hatáskörének felel meg. Éppen ezért az ig zg tótanács mellett foglal állást, mert ez csak azt jelenti, hogy vlamilyen megoldást nyer az átmenetileg be nem töltött rektori funkció végzése.