Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1956-1957

1957. január 17. - 1. Döntés az Egyetem vezetésének kérdésében - 2. Egyéb

- 2 Elnök az ülés megn. itása és a megjelentek üdvözlése után a következő bejelentésti teszij - Legyen szabad a szokástól eltérőlag nem a nagy perspektívákkal és a nagy általános problémákkal kezdenem, hanem egy személyi bejelentéssel. Már a Magyar Tudományos Akadémia utolsó, nyár előtti közgyűlésén, május vegén, a Tudományos Akadémia beadvánnyal fordult az illetékes szervekhez, amelyben J?ogarasi Bélának a Közgazdaságtudományi Egyetem rektori teendői alól való felmentését kérte, hivatkozással a megnövekedett akadémiai munkára és elfoglaltságra, másrészt alelnökke történt megválasztásomra. Lint egyetemi munkatársaim és kollégáim tudják, ón ezzel egyetértettem ugy, hogy ha a felmentést eredetileg nem m gam személyesen kértem is, azonban egyetértettem vele, mert az volt a meggyőződésem, hogy nem tudom kellőleg két ilyen nagy vezető munkakörnek funkcióit ellátni. .Szeptemberben ugy volt, hogy ez a változás megtörténik, erre igér tet is kaptunk és ilyen iranyu tárgyalásokat is folytattunk, azonban azzal az indoklassal, hogy utódot még nem sikerült találni, ez a kérés nem nyert elintézést. Ezen az elhatározásomon azonban z azóta bekövetkezett események nem változtattak, sőt, a jelen viszonyok között még inkább az a meggyőződésem, hogy a rektornak sokkal több részt kell vennie a napi, konkrét ügyek intézésében, mint nekem módomban állt és áll. Hozzájárul ehhez az a régi meggyőzodésem, hogy a Közgazdaságtudományi Egyetem vezetésében a magyar közgazdasági kérdésekkel gyakorlatilag is kapcsolatban alló személynek kellene funkcionálnia, amit a magam részéről nem mondhatok, mert nagyon szeretem a közg-: zdas ^tant és korántsem sz ndekozom elszakadni tőle, azonb .n elméleti vonatkozásban ós az általános társadalomtudományi kérdések vonatkozásában foglalkozom ve le. Ennek alapján lértem a minisztériumot, hogy rektori funkcómat a formális félév befejezésével szintén befejezettnek tekintse és erre néfcve megállapodás is történt. A személyi bejelentéshez még hozzátartozik, hogy a közgazdaságtudománnyal és magával az Egyetemmel kapcsolatom nem szűnik meg. Ami a tudományt illeti, azzal az Akadémia vonalán közvetve és közvetlenül amug^is állandóan foglalkoznom kell. Az Akadémia és a Közgazsas gi Intézetnek, valamint az Sgyetem közgazdasági munkájának lapcsolatát, amely meg nem oldott, vagy nem e.léggé megoldott kérdés, mindenesetre továbbra is igyekezni fogok előmozditani megoldását. Ezenkivül mint az Egyetem négy év előtt kinevezett, illetve ide áthelyezett tanára továbbra is az Egyetemen szándékozom tevékenyéget kifejteni. A jelen viszonyok között remélem, hogy lehetséges lesz azt a javaslatot, amelyet az Egyetemi Tanácsban mé.g a nyáron előterjesztettem és amelyet a Tanács elfogadott: a Filozófiai tanszék felállítását reali: álni t-s ennek kiépítésével és vezetésével igyekszem foglalkozni. A filozófia és a közgazdaság kapcsolatai a jövőben nemcsak elméleti jelentőségűek lesznek, h nem a nevelés és az oktatás t rén is nyernek jelentőségükben. Végül az Egyetemen számos mas kérdés is van a bevezetendő marxista oktatás szempontjából, amelyekre nézve módomban lesz ugy az általános, mint az Egyetem érdekeit kifejezésre juttatni. Ha módomb-n lesz, továbbra is szándékozom, mint ezt a múltban több-levesebb sikerrel igyak ztem, az E yetem érdekeit képviselni az Akadémiával kapcsolatban. Azt hiszem, ez az Egyetem számos olyan tanár.mak is nagyobb mértékben lesz a feladata, akiknek a közéletbon erre módjuk van, mert nyilvánvaló, hogy a mai helyzetben az Egyetemnek még nagyobb mértékben szüksége lesz megoldatlan és uj problémáinak megoldása céljából az Oktatásügyi Minisztérium - valljuk meg - sokszor csekély és a szükségleteknek egyáltalában nem elegendő segitségén