Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955
1955. március 24. - 1. Jelentés a Marxizmus-leninizmus tanszék 1954/55. tanév I. félévi munkájáról. Előadó: Szabó Józsefné adjunktus, tanszékvezető-helyettes - 2. Az 1955. március 3-i rektori-dékáni értekezlet beszámolójának megvitatása. Előadó: László Imre docens, rektorhelyettes - 3. Előterjesztés az 1955. májusában tartandó második tudományos. ülésszakról. Előadó: Kőmives Imre adjunktus
- 8 eddigieloiél bitrabban nyúltak a vitás kérdésekhez és eb ggyőzőbben fejtették ki a marxizmus-leninizmus álláspontját. A szaktárgyak és a marxizmus-leninizmus oktatása közötti színvonalkülönbség fokozatosan csökkent és ez is növelte a hallgatók érdeklődését. A marxizmus-leninizmus oktatás javulása lényegéb en hozzájárult a hallgatók politikai fejlődéséhez. Haladás jele az is, hogy a marxizmus-leninizmus vizsga eredményei kb. azonos szinten vannak, mint a többi tárgyaké. A marxizmus-leninizmus oktatás tartalmi és módszertani fejlődését elősegítették az uj tematikák és programok. Nagyobb súlyt kaptak a nemzet-közi munkásmozgalom egyes témái, valamint a tudományos szocializmus keletkezése. Komoly feladat volt a magyar párttörténet tanításának lényeges kiterjesztése. Jelentősen hozzájárul az oktatómunka megjavításához, hogy a marxizmus-leninizmus tanszéknek ia vult a kapcsola ta a többi tanszékekhez és az egyes egyetemek vezetői rendszeresen beszámoltatták a marxizmus-leninizmus tanszékek vezetőit munkájukról, sőt tanácsüléseken is megvitatják a tanszék munkáját. / pl. építőipari Műszaki Egyetemen, Közlekedési Műszaki Egyetem®, Szegedi Tudományegyetemen/. A marxizmus-oktatói továbbképzéséhez nagy segitséget ad az ez 'évben a Lenin Intézet keretében megindult két éves továbbképző tanfolyam, amelynek a félévi eredményei komoly színvonalról tesznek tanúságot. A Lenin Intézet a kétá'és tanfolyam munkájának további javításával nagy segitséget nyújthat a marxizmus-leninizmus oktatása színvonalának emeléséhez. A kétségtelen eredmények ellenére sem lehetünk az ónban elégedettek a marxizmus-leninizmus oktatással. A tanulmányi fegyelem még sok helyütt laza, a III. kongresszus anyagának tanulmányozása sem hozta meg a várt eredményt. Az oktatásban tapasztalható dogmát izmus felszámol isa terén mé^ csak az első lépéseket tették meg a tanszékek. Bár az előadások színvonala általában jelentékenyen emelkedett, azok egy része még mindig nem elég színvonalas, nem tudja eléggé felkelteni a hallgatók érdeklődését. A'tanév elején, a diákok soraiban megmutatkozó egészségtelen jobboldali jelenségekkel szemben nem vették fel kellő súllyal a harcot a marxizmus-leninizmus tanszékek sem. á marxizmus-leninizmus vizsgákkal kapcsolatban rá kell mutatni, hogy még nem eléggé dominálnak az elvi problémák, s túlsúlyban vannak a leiró történeti kérdések. Ez bizonyos mértékig az előadások hiányosságé' is tükrözi, s ennek is következménye, hogy a hallgatók egy része ninc3 kellőképen tisztában népi demokrácián!: fejlődésének egyes elvi kérdéseivel. A levelező oktatá s őszi átszervezés óta még nem jutott nyügvópontra. Az uj rendszer, illetve annak nem megfelelő végrehajtása a fegyelem lazulását eredményezte, ami fokozódó követelmények mellett nagy mértékben befolyásolta a levelező hallgatók vizsgáit. Különösen feltűnő a vizsgákon való meg nem jelenés nagy arányszáma. Igen fontos, hogy az egyetemek biztosítsák a levelező hallgatók részére a kellő, gyakori konzultációs lehetőségeket / anélkül természetesen, hogy 1686/1955.