Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955
1955. március 24. - 1. Jelentés a Marxizmus-leninizmus tanszék 1954/55. tanév I. félévi munkájáról. Előadó: Szabó Józsefné adjunktus, tanszékvezető-helyettes - 2. Az 1955. március 3-i rektori-dékáni értekezlet beszámolójának megvitatása. Előadó: László Imre docens, rektorhelyettes - 3. Előterjesztés az 1955. májusában tartandó második tudományos. ülésszakról. Előadó: Kőmives Imre adjunktus
ezeket kötelezővé tennék/, s az oktat ók-olyan segítséget adva, ami megkönnyíti az önálló tanulást- kellő színvonalon ás kellő modorban foglalkozzanak a hallgatókkal. Elhangzott az a panasz is, hogy egyes konzultációk vezetői türelmetlenek, és nem megértők a hallgatók problémái iránt. Mindez arra mutat, hogy a levelező oktatás megjavítás áv pl még behct óan kell foglalkóznunk. Módszertani probiémik* A módszertani alapelvekről szóló utasítással az oktatók általában egyetértenek. A tanszékek túlnyomó többsége alaposan megvitatta az alapelvek alkalmazását, s ennek jegyzében szervezte át szükség esetén az oktatást« Iparkodtak legyőzni a még meglévő objektív akadályokat, hogy megteremtsék a valóban egyetemi jellegű oktató-nevelőmunka feltételeit. Bár egy félév tapasztalatai alapján korai lenne még kimerítő bírálatot mondani az intézkedés hatásáról, mégis már meglát hát 4c a kezdeti eredmények és hiányosságok. Az egyetani oktatás módszertani alapelveinek megvalósításához mindenek előtt az szükséges, hogy minden oktat ó ismerje az alapelveket, amit ma még nem mondhatunk el. Csdt az elvek pontos ismeretében várhatjuk el, hogy sokkal következetesebben hajtsák végre és alkalmazzák azokat, temiészetesen a kar, a szak és az egyes tárgyak sajátosságainak figyelembevételével. Lényeges fejlődés tapasztalható az előadások tartalmát illetően. Az előadók-főleg a humán tárgyaké- bátrabban törekednek a legfontosabb problémák és elvi összefüggések magasszínvonalú kifejtésére, elhagyva egyes -jegyzetben, vagy tankönyvben könnyen hozzáférhető részeket. Az előadások ilyen felépítése elmélyültebb felkészülésre serkentette a hallgatókat. Ez a módszer a természettudományos tárgyakban is alkalmazható,^ ezeknek is vannak enciklopédikus részei, amelyekre az előadásokon kár időt fordítani. Sikeresen alkalmazta példáal ezt az elvet állattan előadásain Budich professor. Az előadások tartalmi részében a legtöbb hiba meg mindig a dialektikus materializmus szellemének hiányos érvényesülésében van. Bár sok előadó szírves kapcsolatban tárgyalja szaktárgya anyagát a helyes filozófiai vonatkozásokkal, többet és "jobban harcol az ellenséges ideoló 0iai nézetek leleplezéseért, ez azonban még nem általános. Ehhez járul, hogy a programmok és jegyzetek egy része sem ad elég ösztönzést előadóink részére az előadások dialektikus materialista szellemben történő felépítéséhez. Ki kell emelni azt a segítséget, amelyet többek között a Lenin Intézet és a Hadmérnök kar nyújtott a fiatal oktat ók előadásainak színvonalasabbá tételére. A fiatal oktatók előadásait a tanszékeken megvitatták, ezzel jelentékenyen megjavították az előadást* a K^aiserlati fQ^lalkozda^h színvonalát sokszor a hál lg/t ók hiányos általános és szakmai műveltsége ós alaptudása szorítja le. Ez, valamint egyes karokon az objektív feltételek 1686-1955.
