Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955

1955. március 24. - 1. Jelentés a Marxizmus-leninizmus tanszék 1954/55. tanév I. félévi munkájáról. Előadó: Szabó Józsefné adjunktus, tanszékvezető-helyettes - 2. Az 1955. március 3-i rektori-dékáni értekezlet beszámolójának megvitatása. Előadó: László Imre docens, rektorhelyettes - 3. Előterjesztés az 1955. májusában tartandó második tudományos. ülésszakról. Előadó: Kőmives Imre adjunktus

- 2 egyetemen előfordult, ho^y csak decemberben került sor az első konferencia megtartasára. Egyet,emeinken sok helyen ugy tekintik, hogy az oktatók részére szervezett ideológiai oktatás teljességgel elegendő az elvi, politikai kérdésekkel való foglalkozásra, és nem igyekeznek szinvonala3 előadásokon, vitákon napirendre tűzni időszerű bel-vagy külpolitikai kérdések megvitatását. Pedig, ahol ilyen kísérlet történ* / pl: az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen a tanácstörvényről, az , fípitőipari Műszaki Egyetemen külpolitikai kérdésekről rendezett vita, a Közgazdaságtudományi Egyetemen előadássorozat a közgazdaság aktuális kérdéseiről /, ott nagy érdeklődést váltott ki az oktatók körében. Örvendetes jelét látjuk az utóbbi időben diákságunk politikai fejlődésének. Az ösztöndijcsökkentés és a végzők elhelyezése körüli átmeneti nehézségek a tanév elején megzavarták a diákokat i sőt egyes helyeken erősen lábrakapott a destruktiv hang, a cinizmus, az eredmények semmibevevése es tagadása, a Párt és vezetői tekintélyének rombolása. A tanév során ez igen je- ^

z lentosen caökkent és ma már számos jelét látiuk a politikai Q öntudat emelkedésének, a politikai aktivitás, egészséges fokozódásának. Különösen a külpolitikai kérdések iránti érdeklődés növekedett meg. Diákjaink egyöntetűen olutasitják a német militarizmus feltámadását célzó imperialista terveket. A Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói tevékenyen résztvettek a tanácsválasztások előkészítésében, a szegedi egyetem hallgatói emellett a helyi békemozgalomban i3 tevékeny szerepet vittek. A diákság kulturális tevékenysége is javult, e téren ki kell emelni a szegedi diákokat, kik vidékre is járó kulturcsoportokat szerveztek, iskolai szakköröket, üzemeket patronál-* nak, s mind jelentősebb tényezőivé válnak vidékük kulturális életének. A diákság politikai érettségének és felelősségtudatának növelésére mutat az, hogy kedvezően fogadták az uj ösztöndijrendeletet, noha ez csak a jó tanulóknak növeli az ösztöndiját, a rossz tanulók juttatása lényegesen csökkent. Nagyon a jelentős az, hogy erre általában ijcm siránkozásnál, hanem ke- w meny tanulással válaszoltak. A diákság felelossegerzotenek, öntudatának növelése mutatkozik abban is, hogy többségük az I.félév vizsgáira -komoly erőfeszitéssel készült és a vizsgán tanúsított reális tudásuk lényegében meghaladta a korábbi évekét. A számottevő politika

i fejlődés mellett nem hunyhatunk azonban szemet a hiányosságok és hibá

k felett. Az egészséges és konstruktív kritika mellett nem ritkán találkozunk -oktatok és diákok között egyarant- nepi demokráciánk eredményeinek lebecsülésével, a hibák mértéktelen felnagyitásával, valamint kijavításuk tekintetében táplált türelmetlnnséggel és pesszimizmussal. VAnnak, akik még mindig nem értik meg, hogy a hibák nyílt bírálata és nehézségek feltárása a Párt-és állami vezetők részéről nem a,gyengeség és. tanácstalanság Jele..hanem Pártunk es dolgozó ncpunlt szoros osszeforrottságaüak bizonyítéka. Pártunk megbecsüli a dolgozókat, nagyra értékeli kezdeményezéseiket a hibák kijavításában és a nehézségek kiküszöbölésében. Egyesek nem eléggé mélyen értik még a marxizmusleninizmus lényegét és meglepődnek, hogy Pártunk politikája nem dogmatikusan merev, hanem a mindenkori gazdasági, valamint kül-és belpolitikai helyzetnek megfelelően alakul. Nem egyszer találkozunk olyanokkal, akik hitelt adnak különböző 1686/1955.