Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955
1955. március 24. - 1. Jelentés a Marxizmus-leninizmus tanszék 1954/55. tanév I. félévi munkájáról. Előadó: Szabó Józsefné adjunktus, tanszékvezető-helyettes - 2. Az 1955. március 3-i rektori-dékáni értekezlet beszámolójának megvitatása. Előadó: László Imre docens, rektorhelyettes - 3. Előterjesztés az 1955. májusában tartandó második tudományos. ülésszakról. Előadó: Kőmives Imre adjunktus
rémhíreknek / pl. a szovjet 'kormány vezet jének lemondásával kapcsolatos híresztelések / és ebből messzemenő következtetéseket vonnak le. Vannak, akik buzgalommal keresik vezeti elvtársak különböző időkből származó nyilatkozatai közötti állítólagos ellentmondásokat, elfelejtvén, hogy az igazság mindig konkrét, a helytől, az időtől és egyéb körülményektől ^függ. Az ilyen és hasonló jobboldali nézetek ellen az egyetemek vezetőinek a pártszervezetekre és a Diszkre támaszkodva,a politikailag fejlett oktatókkal és diákokkal együtt fel kell venni a küzdelmet. Ez annál is fontosabb, mert a jobboldali elhajlással kapcsolatos romboló birálat -mely tudatosan aknázza alá a Párt-és a kormány tekintélyét- megingatni törekszik a meggyőződés, a szocializmus építésének reália lehetőségében, perspektivátlanságra és a fegyelem meglazulására vezet. %nden alkalmat meg kell ragadni tehát a fiatalság, meggyőgésére.nogv nepi demokratikus országunk sorsa a dolgozok s^ozottük az 11juság kezében van,az ő jó munkájukon múlik fejlődésünk üteme. Minél nagyobb szakértelemmel,minél szélesebb politikai körültekintéssel, minél fejlettebb felelősségtudattal dolgozunk, annál gyorsabban fog nőni a termelés és termelékenyseg, annál inkább fog csökkeni az önköltség, ami elengedhetetlen feltétele az életszínvonal tartós felemelkedésének. Az oktatóknak és az egyetemi DISZ szervezeteknek mindent meg kell tenni, hogy a diákok ne kerüljenek téveszmék útvesztőjébe, hanem világosan lássák, hogy kemény munkával kell megszerezniök azt a szakismeretet és eszmei-politikai műveltséget, mely lehetővé teszi számukra a haladás helyes irányának felismerését és az eredményes munka megvalósítását. Nem meglepő, hogy egyetemeinken és főiskoláinkon is fellelhetők különféle ellenséges ideológiai nézete k.mint például a kozmopolitizmus, izmus és különösen a nacionalizmus különféle válfajai / sovinizmus,/antiszemitizmus. a,Szovjet r unió lebecsulese, rarodnyikizmué/. .azen ellensegés aramlatok terjedését elősegíti.egyetemeink ideológiai liberalizmusa, ami főleg az elmeleti vltak elhanyagolásaban mutatkozik. Nem adminisztratív kell fellépni a burzsoá ideológia megnyílt vánulása ellen, hanem elvi harcot kell indítani ellenük, hogy nyilt vitában a meggyőzés fegyverével küzdhessük le azokat. E téren nemcsak az egyetemi párt-és DISZ szervezeteknek van feladata, hanem az egyetem vezetőinek, oktatóinak is komoly harcot kell folytatmok az ilyen nézetek ellen. Alá kell azt húzni azért is, mert oktatóink egy része közömbös magatartást. nemtörSiiömségct tanús it a diákok, politikai hangulatinak, fejlődésének, a diakok soraiban fellépő ellenseges ideológiai nézetek kérdésében. A hallgatóság egy része még mindig tájékozatlan politikai k érdésekbe n, s a napi sajtot sem olvassa, üokan vannak meg, akik a szaktárgyak mellett lebecsülik az ideológiai es politikai műveltséget és nem ismerik xol, hogy utóbb;, hianya nagy mértékben alcadalyozza a szakismeretek célirányos ielhasználását, sőt megszerzését is. Az eddiginél tehát nagyobb gondot kell fordítani a hallgatók politikai tájékozottságának növelésére» Eves oktatóknak az az aggodalma, hogy a politikai érdeklődés felkeltése a szaktanulmányok rovására megy, teljesen téves. Nem a komoly munka helyett politikai tere-ferével foglalkozó diák tipusát kívánjuk feleleveníteni, hanem olyan szakember ket kívánunk nevelni, akik mindkét lábukkal a való élet talaján állnak, ismerik a társadalom 1686-1955.
