Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955

1955. március 24. - 1. Jelentés a Marxizmus-leninizmus tanszék 1954/55. tanév I. félévi munkájáról. Előadó: Szabó Józsefné adjunktus, tanszékvezető-helyettes - 2. Az 1955. március 3-i rektori-dékáni értekezlet beszámolójának megvitatása. Előadó: László Imre docens, rektorhelyettes - 3. Előterjesztés az 1955. májusában tartandó második tudományos. ülésszakról. Előadó: Kőmives Imre adjunktus

slSí K738)l955! SaSdaSágtUd0niányjL Egyete m' Bizalmasl Be számoló az 1955* március 5.-i rektori-dékáni értekezletr e• / Erdey-Gruz Tibor miniszter elvtárs beszámolója a rektori értekezleten./ Tájékoztató és vitaanyag az egyetemi tanács tagjai számára. Egyetemeink és foiskolaink mult félévi fejlődése nagy vona­laiban a KV-nek a közoktatásra vonatkozó határozatai szelle­meben folytatódott. Emelkedett az oktatás szinvonala, meg­szilárdult a diákok tanulmányi fegyelme, megjavult az oktatók és hallgatók politikai öntudata. A marxizmus-leninizmus szel­lemének érvényesítése az oktatásban tovább haladt, s előbbre léptünk haladó hagyományaink érvényre juttatásában. Bár a mult félév indul 'sa -egyes nyárvégi gazdasági intézke­dések folytán- nem volt zavartalan, s bar a tanszekek felsze­relését nem fejleszthettük, illetve ujithattuk fel a kivána­tos mértékben, oktatóin k odaadással végezték munkájukat és je­lentős eredményeket ertek el. A tanszékekPMltr.lában nemcsak az oktatómunka megjavítására irányult komoly törekvés, hanem a tudományos kutatómunka is kiszélesedett. Ennek ereaméiy eit mutatja a tudományos üléseken, konferenciákon és kongresszu­sokon elhangzott sok előadás és szinvonalas vita, valamint számos szakmunka megjelenése. Jelentékenyen megélénkült az oktatók politikai érdeklődése, valamint az ország sorsa és az ifjúság fejlődése iránti felelősség érzete* Ezt tanusitja az Ismeretterjesztő Társu­lat munkájában, a Hazafias Népfront mozgalomban és a tanács­valasztasokban^való tevékeny részvétéi. Ezttanusitja továbbá a fokozodó törődés az ifjúság nevelésével, valamint annak a helyea nézetnek a terjedése e3 fokozatos megvalósulása, hogy a jDXSZ munkájáért az oktatók is felelősek, a birálat mellett tehát tevekenyen segiteniök is kell. A politikai fejlődés jelentékeny tényezője az oktatók ideoló­f iai t ovább képzés e, mely eszmei tartalom és világnézeti neve­ohataa. tekintotebdn általános fejlődést mutat. A konferenci­ákon -különösen a professorokén, melyek nemcsak magasabb szin­vonaluak, hanem látogatottabbak is, mint a fiatalabb oktatóké komoly referátumok hangzanak el, egyre nagyobb teret kap hala­dó hagyományaink, multunk feltárása; nagy érdeklődéssel vitat­ják és cáfolják a szakterület idealista és reakciós nézeteit, bár a kritikát még mindig nem terjesztik ki az idealista néze­tek hazai képviselőinek munkásságaxa. Meg kell azonban álla­pítani, hogy az ideológiai továbbképzés sokhelyütt ; különösen egyes humánkarokon nem kielégitő: laza a tanulmányi fegyelem, nincs szinvonalas vita, nem tanulmányozzák át a megadott iro­dalmat, stb. Különösen a továbbképzésre jelentkezett tanárse­gédek és adjunktusok nem kis részénél tapasztalható az, hogy lebecsülik az ideológiai oktatást, nem készülnek fel, sőt részt sem vesznek a konferenciákon. Az Eötvös Lóránd Tudomány­1686-1955.

Next

/
Thumbnails
Contents