Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955

1955. április 28. - Előterjesztés a nappali hallgatók perspektivikus tantervéről. Előadó: Orosz Árpád adjunktus, Oktatási O. vezetője

4 • hf; Páter György rámutat: & statisztika három emeletes építmény. A legalsó emelet, az általános statisztika az alapfogalmakat nyújtja, erre épül a szakstatisztika és mindennek betetőzése a gazdaságstatisztika, amely islereteket közöl a nemzeti jövedelemről, a társadalmi termékmérlegről, a reálbérszámításokról, stb. Felveti a kérdi* t, hogy ezt tekintetbe véve helyes-e, ha a külkereskedelmi és a mezőgazdasági tanazák éppen ezekről az iameretekről mond le arra hivatkozva, hogy nem fér bele az óraszámba? Forgács Tibor véleménye sr rint a külkereskedelmi szakon túlzott a nyelvoktatás óraszáma, ami azzal a veszéllyel járhat, hogy elvonja a hallgatókat az egyéb tárgyak tanulásától. A nyelvoktatás és tanulás fontosságával tisrtában van, de a köv telmények elárhetők lennének ugy is, ha inkább azt követelnék meg a hallgatóktól, hogy az órákon kivül tÖ >oet tanuljanak. Verbényi László helyteleníti, hogy az előterjesztés nem terz különbséget az orosz nyelv oktatása és a külkereskedelmi nyelvoktatás között* a vizsgák, stb. tekintetében, holott erre minisztériumi határozat van. Forgács elvtársnak válaszolva hangsúlyozza, hogy az előirt kétnyelvű képzés megfelelő színvonalát még a jelenlegi óraszámok mellett sem lehet biztosítani. A számitárok szerint 4 év alatt egy-egy nyelvből 3.000-2.200 szót lehet elsajátítani, ez a szómennyiség pedig pedig még nsm jelent alapos tudást. P a c h Zs. Pál szerint a felsőbb évfolyemoknál különösen fontos a magas színvonalú *x£ önálló tudomán os munka elemeinek elsajátítása, erre pedig a tantervben előirt magas óraszámok nem adnak lehetőségit. Felhívja a figyelmet arra, hogy a következő évtől kezdve a módszertani alapelveknek is megfelelően helyes lenne • reprodukáló jellegű szemináriumok helyett a tudoaán os munka elemeinek lehetőségét biztonitó szemináriumi rendszerre áttárni. A nyelvoktatással kapcsolatban megjegyzi, hogy a 3.000-3.200 szónál lényegesen nagyobb szókincs elsajátításáról lehet bíszélni, hiszen egy-egy alapszó megtanulása egyúttal egy sor származékos szó ismeretét is jelenti. i