Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954

1953. október 27. - 1. Az Oktatásügyi Minisztérium új vizsgaszabályzat-tervezetének megvitatása. Előadó: Nyilas József. / A vizsgaszabályzat-tervezetet október 1-jén megküldtük; mellékeljük az Oktatási Osztály észrevételeit és javaslatait a vizsgaszabályzat-tervezettel kapcsolatban / - 2. Javaslat az 1953-54-évi államvizsgák megszervezésére és lebonyolítására. Előadó: Nyilas József - 3. Egyéb. Javaslat a vizsgák és beszámolók számának módosítására a IV. évfolyamon - /Javaslat mellékelve /

21/ Ha azért kapott elégtelent, mert nem végezte el az előirt feladatokat, a dékán a tanszék javaslata alapián engedélyt adhat a hiányzó feladatok pótlására /esetleg szünidőben vagy a kötelező tanévben/. Szükség esetén előírhatja a gyakorlat.,teljes megismétlését is. Ilyenkor azt is el kell dönteni, hogy a hallgatónak egyúttal évet is kell-e ismételni® Ez az utasitás 1953« december 1-én lép hatályba. 2.sz. melléklet. Megjegyzések a vizsgaszabályza

t tervezetéhéz• Alább ismertetjük azokat a módosításokat, amelyeket az uj szabályzat tartalmaz. / Nem emiitjük meg a jelentéktelen változásokat, továbbá azokat az eseteket, amikor a korábbi szabályzat egyes feleslegesen részlet ezo intézkedéseit elhagytuko/ 1./ A vizsga meghatározását / 3.pont/'" kiegészítettük a következő "" szavakkal: "» és a kötelező irodalomban foglalt,..,...". Ez azért szükséges, mert eddig legtöbb.helyen még a jeles hallgatók^ nál is megelégedtek a vizsgáztatók az előadott, ill. a jegyzetbe^ foglalt anyaggal, holott különösen a társadalomtudományi tárgyaknál a kötelező irodalomnak igen nagy a szerepe® Ezzel kapcsolatos az is, hogy a jeles osztályzat maghatározásába /lO.pont/ felvettük a tanszék által javasolt irodalom kérdését is. 2./ Elhagytuk a szabályzatból azt a pontot, hogy a vizsga elbírálásánál figyelembe kel

l venni a hallgatók egcsz félévi munkáját, Lz a gyakorlatban általában liberalizmus forrása volt. Természetesen a vizsgáztatónak továbbra is ismerni kell a hallgatók félévközi munkáját, de a vizsgáztatónak kell megitélni, hogy mikor és milyen mértékben szükséges a félévi munka figyelembevétele® űgyanigy elhagytuk a korábbi utasításnak azt a pontját, amely azzal foglalkozott, hogy mikor és hogyan lehet a feleletnél közbevető kérdéseket a

0 Ezt a kérdést szintén a vizsgáztató pedagógiai tapasztalatára, belátására kell biznio Az uj vizsgáztatási módszer,^ a tétellapok és a gondolkozási idő módszerének helyes alkalmazása™ nagy körültekintést igényelő Egyrészt helyes, ha meghallgatjuk a hallgató összefüggő feleletét, mert ezen keresztül lehet mQgitél- y ni, hogy a vizsgázó mennyire tudja a kérdést összefoglalni, logikusan előadni és a lényegest a lényegtelentől megkülönböztetnio Másrészt felesleges időt Vesztegetni hosszú feleletek meghallgatására. ha mái' előbb megítélhető ' ':"?•" .^fir'

1;'-0 Közbevető vagy kiegészitő kérdések peaig gj* ö* ^Jegesek, hogy meg lehessen győződni a vizsgázó ismereteinek alaposságáról, az irodalom ismeretéről és az ismeretek alkalmazásában való jártasságról* Különösen alaposan kell kikérdezni a jeles hallgatókat« AZ egyetemek, illetve a tanszékek feladata, hogy ezekkel a pedagógiai kérdésekkel behatóan foglalkozzanak. Ez azért is fontos, mert* sok fiatal, kellő tapasztalattal nem rendelkező oktató vizsgáztat, 3»/ Liberalizmus forrása volt az is, hogy sok helyen könnyebb és nehezebb tétellapokat állitottunk össze és a gyengébb hallgatóknak ilyen könnyebb tételeket adtak. Ezt hivatott kiküszöbölni az uj szabályzatnak az a rendelkezése,hogy a hallgató a tételt húzással választja ki. 120-3 0/1 ?

T' 3/5 4 -