Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954
1953. október 27. - 1. Az Oktatásügyi Minisztérium új vizsgaszabályzat-tervezetének megvitatása. Előadó: Nyilas József. / A vizsgaszabályzat-tervezetet október 1-jén megküldtük; mellékeljük az Oktatási Osztály észrevételeit és javaslatait a vizsgaszabályzat-tervezettel kapcsolatban / - 2. Javaslat az 1953-54-évi államvizsgák megszervezésére és lebonyolítására. Előadó: Nyilas József - 3. Egyéb. Javaslat a vizsgák és beszámolók számának módosítására a IV. évfolyamon - /Javaslat mellékelve /
4*/ Jelentősen megváltozott a beszámoló fogalma az uj tervezetben 0 Eddig a gyakorlati tárgyakból adandó érdemjegyet, ill. minősitést is beszámolónak neveztük, ami félreértésekre vezetett. Ezen kivül a gyakorlatok minősítésé a legtöbb esetben osztályozott volt és ez megteremtette az osztályozott és osztályozatlan beszámolók körüli zür-zavart. Az uj szabályzat beszámolónak kizáróleg az elméleti tárgyakból való felkészültség ellenőrzését nevezi olyan félévekben, amikor a tárgyakból nincs vizsga. Az ilyen beszámoló minden esetben osztályozatlan. A gyakorlatok jelentőségét hivatott fokozni az az intézkedés, hogy azok eredménye ezután beszámít a tanulmányi átlageredménybe. Még lényegesebb az a változás, hogy a moat már szűkebb értelemben használt beszámoló általában nem a félévi folyamatos ellenőrzés eredményét rögzíti megfelelt minősítési formájában, hanem félévvégi rövid beszélgetést jelent. Erre . változtatásra azért volt szükség, mert a beszámoló korábbi módszere jelentősen fokozta a tanévközi ellenőrzések / kisvizsga, zárthelyi, stb./ sűrűségét. Az ellenőrzésnek ezek a túlzásai a hallgatók önálló és tervszerű munkájának rovására mentek. 5./ A 7. ponttal kapcsolatban felhívjuk a figyelmet arra ? hogy a demonstrátor nem oktat ó.Hallgató semmilyen körülmények között nem vizsgáztathat és nem adhat elő* 6./ Az egyszemélye s vez61> és megszilárdítását szolgálja az a módosítás, hogy a dékán nem zárhat ki vizsgával elmaradt hallgatót, hanem javaslatot tesz a rektornak. Nyitott kérdések, melyekben az egyetem állásfoglalását kérjük: 1./ A vizsgák legtöbb tárgyból eddig a szak hallgatói számára nyilvánosak voltak. Ez igen sok helyen azt eredmenyezte, hogy a vizsgán nem volt elég nyugodt légkör a vizsgáztató es a vizsgázók részére. Ezért célszerűnek látnók a vizsgák nyilvánosságának megszüntetését, tehát hogy a vizsgahelyiségben az éppen felelőn kivü" csak az a két-három hallgató tartózkodjon, aki feleletére készülő 2./ A tervezet az utóvizsgákat lényegében a jelenlegi gyakorlattal egyezően szabályozza. Felmerül azonban a kérdés, nem volna-e szükség itt is néhány módosításra. Az egyik ilyen probléma, hogy nem kellene-e háromról kettőre leszállítani azoknak a hiányzó vizsgáknak és beszámolóknak^a számát, amelyeket a 16. pont szerint a rendes utóvizsga időben külön dékáni engedély nélkül lehet letenni. A másik kérdés az utóvizsgák időszakával kapcsolatos. Nem volna-e helyesebb a január végi szünetet és az évvégi vizsgák után követ lcező két hetet szabadon hagyni és az utóvizsgák rendes időszakát február, illetve szeptember első két hetében / tehát a legtöbb esetben következő félév tanítási idejének első két hetében/ megtartani . További probléma, hogy akár a tervezet szerint, akár a fenti módon tűzzük ki a rendes utóvizsgaidőszakot, milyen végső határidőt kellene megszabni azoknak az utóvizsgáknak, amelyeknek a letételét a dékán az utóvizsgaidőszak utáni időre engedélyezi c 120-30/1953/54.
